Szirácsik Éva (szerk.): A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 2016-2017 (Budapest, 2017)
Kónya Annamária: Földesúri gazdálkodás Zemplén és Ung vármegyékben a 18. században Homonna, Nagymihály és Szobránc példáján
tenyésztésre szolgált. Nem mesze a kastélytól egy másik kert volt, ott káposztát és más zöldségeket termeltek. A városban a Laboré partján egy gyümölcsöskert volt. Vele szemben, a folyó másik oldalán állt a köböl épített urasági sörfőzde. A gazdaság része volt továbbá két vízimalom, egy három kővel a Laborcon, a másik a Ptava patakon. A kastély mellett volt egy másik sörfőzde, terjedelmes borospincék és a városban egy urasági kocsma, ahol bort és sört csapoltak. A majorsághoz három szőlőskert is tartozott a mezőváros határában és két halastó, de ezek 1703-ig hal nélkül voltak.8 A uradalom tulajdonában volt egy kisebb sörfőzde, malom, kocsma, de ezeket egyes jobbágyok bérelték. A malom bérbevételéért a bérlő a földesúrnak 60 köböl gabonát, 70 köböl rozst és 10 hizlalt malacot fizetett. Azon felül köteles volt ingyen őrölni a földesúr számára és a homonnai ferenceseknek. A kocsma bérlője köteles volt Szent György napjától egészen Szent Mihály-napig minden bevételét az uraságnak fizetni. A mezővárosban egy urasági vámház is található volt. A vámszedő minden szekértől, amely Homonnára bement 8 dénárt szedett, minden lovastól 2 és a gyalogosoktól 1 dénárt. Külön voltak megállapítva a fizetségek a szarvasmarháért és különféle árura. A vám fizetésétől csak a homonnai uradalom falui voltak felmentve.9 A Rákóczi Ferenc által vezetett szabadságharc az egész országnak, de főleg a keleti vármegyéknek óriási károkat hozott. Az 1715. évi összeírás szerint úgy tűnik, hogy a mezővárosban kisebb volt a kár, mint a vármegye déli részén. Homonnán akkor 18 parasztház és 29 zsellérháztartás volt felírva. További 18 település, mint elhagyott volt bejegyezve.10 Az összeírásból elsősorban a lakott jobbágytelkek csökkenése tűnik ki három év alatt majdnem a felére (az 1711. évhez képest). A városi települések egy része abban az időben a jobbágy kötelességek alól fel volt mentve, és több mint a fele a felmentetteknek olyan háztartásokat képeztek, melyek két település terjedelmű földet használtak.11 A többi mezőváros lakója a földesúrnak adót, illetve árendát fizetett. Annak összege változó volt, függött a település nagyságától, az illető személy másik foglakozásától, vagy más körülményektől. A városlakók vagy az egész telkes jobbágyok többnyire 10, 8, de 6 forintot is adtak. A zsellérek is különféle adókat fizettek, a negyed telekkel rendelkezők 2, 3 és 4 forintot, a legszegényebbek csak 48 dénárt, a nyolcad telkesek "Uo. 9 SA Presov, DH (Drugeth Humenné), 279: Homonnai uradalom urbáriuma, Varanó és Kisvárda 1703 évéből. 10 Magyar Nemzeti Levéltár Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Levéltára (a továbbiakban MNL BAZML) Sátoraljaújhely. IV. A. 1005/a: Szirmay-féle pénztári és biztossági iratok 1533 1777. Loc. 114, No. 89: Conscriptio Totius Comitatus pro Cassa Contributionalis deserviens, 1715. 11 SA Presov, DH (Drugeth Humenné), 281: Homonnai uradalom urbáriuma, 1713 1718. 165
