Szirácsik Éva (szerk.): A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 2016-2017 (Budapest, 2017)
Kónya Annamária: Földesúri gazdálkodás Zemplén és Ung vármegyékben a 18. században Homonna, Nagymihály és Szobránc példáján
24 dénárt. Mind a 15 kereskedőtől egyformán 2 forintot és a négy mészárostól együtt 500 forintot kértek.'2 Az árenda és más fizetségek, robot és termények fizetésén kívül az uraság felé még más kötelességeik is voltak a jobbágyoknak. A jobbágyok és földesuruk, Zichy Péter 1723. évi megegyezése szerint az esküdtek kötelesek voltak bort vagy más árut szállítani eladásra Kassára, Eperjesre, Bártfára vagy más helyekre, kivéve Lengyelország területét és a Dunántúlt. Továbbá kötelesek voltak részt venni a szüreten az urasági szőlőkben, és kötelességük volt felügyelni a learatott urasági gabona, zab, rozs elszállítását a magtárakba, azután fizetségként bizonyos részt kaptak a terményből. Ezen kötelességek miatt nem lehetett az esküdteket a robot végzésére kötelezni. 12 13 A 18. század első felében tovább fejlődött az urasági majorság és más gazdasági épületek. A majorság a kastély szomszédságában terült el, ahol más gazdasági épületek is voltak, mint például a majorság igazgatójának a háza, magtárak, istállók, bognárműhely. A homonnai hegyen két urasági szőlő is volt, ott 54 hordó bort termeltek ki. A majorság része volt nyolc rét is. Az urasági tulajdon részét képezték más gazdasági épületek, melyek részben zsidó bérlőknek voltak kiadva. A mezővárosban egy fogadó állt, részben téglából és kőből volt felépítve, a Laboré másik partján szintén téglából és kőből épített új sörfőző, modem berendezéssel. A kastély mögött egy régi sörfőzde állt. A három malomból egy a Laborcon, a többi kettő a Ptava folyón volt felépítve. Az uradalmi kocsmában pálinkát és sört mértek ki. A Labore folyón bizonyosan nem volt épített híd, de a víz magasabb szintje idején valószínűleg komp üzemelt. Az uradalmi vagyon része volt három kis vágóhíd, amelyeket helyi mészárosok üzemeltettek. Egyedi gazdasági objektumnak, amely nem kis hasznot hozott az uradalmi pénztárba, a vámhivatal számított, melyet az uraság szintén bérbe adott. A majorsághoz tartozott négy kert: a kastélynál, a kolostornál, a városban és a Labore mellett, ahol gyümölcsös és virágok voltak az uraság számára. A mezővároson kívül egy kenderes kert és káposztás mező is megtalálható volt. A Laboré mögött urasági halastavak voltak, de sok halat magából a folyóból is kifogtak.14 Az elmúlt évtizedektől eltérően, változások álltak be a jobbágyok egyes kötelességeiben az uraság iránt. Az összes jobbágy továbbra is árendát fizetett 500 forint összegben, melyet az ungvári jezsuiták kaptak. Kilencedet és semmiféle terményt nem fizettek, csak négy hordó bort vagy 40 forintot, de az addigi kötelességekhez újabb robot járult. Az uradalmi majorságon minden jobbágy dolgozott, és az urasági réten, melyet Rybniky-nak neveztek, minden kaszálással, szárítással és szénabetakaritással összefüggő munkát végeztek. Azon felül gon12 Uo. 13 SA Presov, DH (Dmgeth Humenné), 330: Megegyezés Homonna lakosai a bíró és Zichy Péter gróffal 1723-ból. 14 SA Presov, DH (Drugeth Humenné), 282: Homonnai uradalom urbáriuma 1728-évéből. 166
