Szirácsik Éva (szerk.): A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 2016-2017 (Budapest, 2017)

Kónya Péter: Adatok a szőlő- és bortermeléshez a ma már nem létező északi bortermő területeken Zemplén és Ung vármegyében

A kamarai birtoklás alatt a szőlők valószínűleg elpusztultak, amit egy későbbi összeírás mutat. 1688-ban, amikor az egész uradalmat átvette új birtokosa, Fischer Mihály báró, mind a hat szőlő61 62 még puszta és húsz éve műveletlen volt.6: Az uradalom új tulajdonosai már nem állították helyre a szőlőket, és az 1715-ös országos összeírás Bacskón semmilyen szőlőt sem mutatott ki.63

Legkésőbb a 18. század végén azonban legalább részben újból elültették a bacskói szőlőket. A helyi bor azonban a vármegye legalacsonyabb minőségű borai közé tartozott. Erről az is tanúskodik, hogy amikor a 19. század elején Zemplén vármegye egy rendeletét adott ki a tokaji borokat hamisító zsidó borkereskedők ellen, és megtiltotta nekik a szőlőbérlést, ebből Bacskót is kivette más legrosszabb bort termelő községekkel együtt.64

Zemplén vármegye egyik leginkább északon fekvő borvidéke Homonna mezőváros körül terült el. Ehhez a területhez magán a városon kívül több délre, délnyugatra és keletre fekvő falu és mezőváros (Szinna) is tartozott. Ugyanúgy Homonnán és környékén már a középkorban is ismerték a borászatot, amiről az egri püspöknek fizetett dézsma is tanúskodik.65

Az 1703. évi urasági urbárium szerint Homonna egyes lakosai a gabona és tobozfélék termelése mellett borászattal is foglalkoztak. A szőlőt akkor mindössze 15 jobbágy, illetve mezővárosi polgár és nyolc zsellér művelte, két, a homonnai hegyen elhelyezett szőlőben.66 A megtermelt borból évente vagy négy hordót adtak, vagy 40 forintot fizettek, és emellett Szent György napjától Szent Mihály napjáig kötelező volt számukra az urasági bor vásárlása.67 Ugyanakkor további három szőlő az urasági majorság részét alkotta.68

A Rákóczi-szabadságharc végén dühöngött pestisjárvány Homonnán és környékén nem szedett annyi áldozatot, mint a vármegye déli részén, s igy az 1711- es urbárium szerint 30 jobbágy (vagy mezővárosi polgár) lakott a városban. Ezek közül tíz háztartás borászattal foglalkozott, miközben nyolc használt három kapás szőlőt, egy háztartás egy kapást és egy háztartás nyolc kapás szőlőt.69

A négy évvel később végrehajtott országos összeírás csak négy szőlőtartó adózó gazdaságot említett. Közülük ketten birtokoltak hat, egy fő három és egy fő öt

61 Három-három a bacskói és gálszécsi hegyen.

62MNL OL Budapest, UC, 156, 44/68: Bocskai István elkobzott birtokai, 1688.

6'MNL BAZML Sátoraljaújhely, IV-1005/a, C. Loc. 114, No. 89: Országos összeírás. 1715.

64 Bacskón kívül Leszna, Oreszka, Sztára, Krivostyán, Őrmező, Barkó, Hrabóc, Homonna, Szinna, Tavama, Papin, Kelese, Kisdomása és Varannó. 68

65Bodnárová, Miloslava: Humenné v stredoveku. In: Dejiny Humenného (Ed. Fedic, V.) Humenné 2002, 53.

66SAPresov, DH (Drugeth Humenné), 279: Homonnai uradalom urbáriuma, 1703.

*'7SA Presov, DH, 279: Homonnai uradalom urbáriuma, 1703.

68 SA Presov, DH, 280: Homonna, Varannó és Kisvárda uradalmak urbáriuma, 1703.

6<)MNL BAZML, Sátoraljaújhely. IV. A. 1005/a: Szirmay-féle pénztári és biztossági iratok 1533-1777. Loc. 118, No. 19: Homonna Dominii conscriptio 1712.

159