Szirácsik Éva (szerk.): A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 2016-2017 (Budapest, 2017)
Varga Zsuzsanna: Egy diszciplína megújulásának tapasztalatai: agrártörténetből rural history
stratégiákkal összekapcsolva tanulmányozza.'8 Olyan interdiszciplináris megközelítést kínál, amely integrálja a jogtörténet, a társadalomtörténet és a néprajz eredményeit, lehetőséget adva az örökösödési szokások és a vidéki háztartások struktúrái közötti összefüggések feltárására. A tanulmányok a 17. századtól napjainkig hoznak példákat Európa különböző térségeiből. A nyolcadik kötet kulcsfogalma a modernizáció.19 Ezt a sokat és sokszor vitatott fogalmat az elmúlt két évszázad agrárátalakulásának vizsgálatához használják a szerzők. Elsősorban az aktorokra koncentrálva elemzik: miért, hogyan és milyen eredménnyel alakították át az európai államok az agrárszektoraikat a 19-20. században. A kötetben résztvevők különösen nagy figyelmet fordítanak a különböző modernizációs modellekre, kitérve arra, hogyan függnek össze ezek kulturálisan és politikailag az ipari átalakulás trendjeivel. Emellett kitérnek olyan nem tervezett hatások elemzésére is, amelyek abból adódtak, hogy az állatok és növények nem pusztán passzív szereplői a termelésnek, s egy-egy, a külső hatásokra való reagálásuk sokszor előre nem látható változásokat indított el. A mezőgazdasági modernizáció összefüggése a környezeti folyamatokkal már átvezet a következő könyvhöz, melynek címe igencsak figyelemfelkeltő: „Veszélyben a vidéki társadalom és a környezet” (Rural Societies and Environments at Risk).20 A tanulmányok a vidéki társadalmak és az ökológia viszonyrendszerét olyan történelmi helyzetekben vizsgálják, amikor valami miatt sebezhetővé vált a környezet, például csökkent a talaj termőképessége, vagy a tenger áradása fenyegetett egy területet stb. A szerzők olyan eseteket vizsgálnak, amikor a helyi közösségeknek ilyen ökológiai kihívással kellett megbirkózniuk. A válaszreakciók mögé nézve igyekeznek feltárni például a tulajdon- és használati viszonyok befolyásoló szerepét. Természetesen a kialakuló problémakezelési stratégiákat az adott politikai és társadalmi környezetbe illesztve elemezték. A tizedik kötet a jólét és szegénység kérdéseit vizsgálja az európai vidéki társadalmakban a 16. századtól a 19. századig bezárólag. E témakört igen intenzíven tanulmányozták már nyugat-európai viszonylatban, éppen ezért fontos hiányt pótol a kötet azzal, hogy a mediterrán világot, Skandináviát és Kelet-Európát is megjeleníti. A másik értéke, hogy széles spektrumát mutatja be mindazoknak a módszereknek, amelyekkel a kutatók mérni tudják az életszínvonal hosszabb távú változásait. A vidéki társadalmakat a manapság oly népszerűnek számító hálózatelemzés módszerével vizsgálják a tizenegyedik, Georg Fertig által szerkesztett kötet szer-Anne-Lise Head-König (ed.): Inheritance Practices, Marriage Strategies and Household Formation in European Rural Societies. Brepols, Turnhout 2012. 337 p. 19 Peter Moser, Tony Varley (ed.): Integration through Subordination. The Politics of Agricultural Modernisation in Industrial Europe. Brepols, Turnhout 2013. 320 p. 2(,Bas van Bavel, Erik Thoen (ed.): Rural Societies and Environments at Risk. Ecology, Property Rights and Social Organisation in Fragile Areas (Middle Ages-Twentieth century). Brepols, Tumhout 2013. 329 p. 132
