Szirácsik Éva (szerk.): A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 2016-2017 (Budapest, 2017)

Orosz István: A magyar agrártörténet-írás múltja és mai lehetőségei

szer korszakára, nem lehet kiiktatni múltunkból ezt a négy évtizedet. Már csak azért sem, mert olyan sajátos magyar törekvéseket is tapasztalhattunk, amelyek távolról sem voltak beilleszthetők a „szovjet” kolhozrendszer keretei közé.27

Nem maradhat ki a történeti kutatásból az utóbbi negyedszázad agrártörténete sem. Az új tőkés korszak nem egészen úgy alakult, ahogy az én generációm elképzelte. Választ kell keresni rá, hogy miért nem sikerült az agrártermelésben sem a felzárkózás a mintaként elképzelt nyugati világhoz. Sőt, miért nőtt a távolság köztünk és a legfejlettebb mezőgazdasági területek között? Ha a történelem valóban az élet tanítómestere, akkor az utóbbi évtizedek agrártörténeténck tanulságai hozzájárulhatnak hibáink kijavításához és reális céljaink megfogalmazásához is.

ABSTRACT

The past and current possibilities of agricultural historiography in Hungary

István Orosz

Hungarian agricultural historiography, after initiatives in the late 19th century, developed and attained a European standard in the 1930s, especially by the manorial histories of the Domanovszky School. In the early 1940s a comprehensive work also appeared, which instead of a focus on political history mostly concentrated on the past of farming society. After 1945 the Marxist viewpoint also spread, but its insistence on the class war aspect was not followed willingly by many. The golden age of agricultural historiography was in the 1950s -1980s, as several historians had a rural background. Manorial history was continued in a different form, but research now also encompassed every aspect of peasant life. Agriculture was the most important branch of the generally thriving economic historiography. After 1990 interest in agricultural historiography waned, but the chances of growth are still present.

27Romany Pál: Honnan - hová - hogyan? In: Szerk. Orosz István - Für Lajos - Romány Pál: Magyarország agrártörténete. Agrártörténeti tanulmányok. Budapest 1996. 723-724.

126