Szirácsik Éva (szerk.): A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 2016-2017 (Budapest, 2017)

Kerényi-Nagy Viktor: Pillanatképek a városligeti Széchenyi-sziget kerttörténetéből és lehetséges fejlesztési irányai

A terület eredetileg homokbuckákból és közéjük ékelődött mocsarakból állt, illetve a Duna egykori ártere58 volt. Ennek figyelembevételével telepítésre javasolt a fokozottan védett, de kereskedelmi forgalomban is kapható fekete galagonya (Crataegus nigra), a védett erdei szőlő (Vitis sylvestris), kocsányos tölgy (Quercus robur), csigolyafüz (Salix purpurea), sárga nőszirom (Iris pseudacorus), gyékényfajok (Typha) és sásfajok (Carex spp.). A meglévő fekete nyár-torzó (.Populus nigra) befuttatható lenne az erdei szőlővel, ami fészkelő helyet biztosítana a madaraknak. Áttelepíthető lenne a Népliget populációiból a védett ligeti csillagvirág (Scilla vindobonensis) fajmegőrzési jelleggel.

2.8. Tóparti élet

A múzeum és a Műjégpálya közti rész gyomfákban (nyugati ostorfa - Celtis, eperfa - Morus) és ezek magoncaiban gazdag, ezeknek látványértéke nincs. Itt kialakításra kerülhetne tóparti növényzet (lásd 2.7.) mellett egy vízimalom vagy akár vandálbiztos halászati installáció is. A kihelyezett ladikot szívesen fogják igénybe venni romantikát kedvelő párok. A vízbe helyezett varsa esetében fontos, hogy úgy kell kialakítani, hogy a tó halai szabadon közlekedhessenek benne.

3. Pihenősarkok rehabilitációja

A Reneszánsz épület oldalán számos „fülke” áll kihasználatlanul: ezek szolgálhatnának pihenő- és találkozási pontként. Növényzetük gyér. Javasolt e területek gyepesítése, de az épületre illő lenne Climbing-típusú rózsalugas kialakítása, mely függőleges virágágyként, árnyékolóként is szolgálna.

4. Interaktív tanösvény létrehozása

A tanösvény kialakításakor alapvető szempontként fogalmazom meg:

• az ültetendő növények legyenek őshonosak a Kárpát-medencében,

. különleges, ritka és közönséges fajok egyaránt szerepeljenek,

. az adott városi terület klímájához alkalmazkodott fajok legyenek,

. ellenálljanak a terület intenzív használatából eredő terhelésnek,

. őrizzük az elődök munkáját: használjuk fel a korábbi telepítések fajait,

. ne vágjunk ki fát (csak legvégső esetben),

. a gyepet alkotó „gyomfajok” szépségeit is mutassuk be,

. madár- és denevérbarát legyen,

58Szerk. Pécsi Márton: Budapest természeti földrajza. Akadémia Kiadó, Bp. 1959. 1-416 pp.; Kerényi-Nagy Viktor Borús Bence - Penksza Károly: Budapest legnagyobb közparkja: a Népliget tájtörténeti áttekintése és őshonos botanikai érdekességei. Tájtörténeti konferencia, 2016. abstractkötet (in press) I

107

I

I