Szirácsik Éva (szerk.): A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 2016-2017 (Budapest, 2017)
Kerényi-Nagy Viktor: Pillanatképek a városligeti Széchenyi-sziget kerttörténetéből és lehetséges fejlesztési irányai
. a tanösvény ne csak fajokat mutasson be, hanem többletinformációval is rendelkezzen (mitológia, vallás, irodalom, művészet, nyelvészet, magyarságtudat kötődéssel, és gyógy- és gyümölcstermesztési, illetve dísznövény felhasználhatóságukat is mutassa be). A tanösvény kiegészíthető interaktív táblákkal, feladatokkal, szolgálhatja a családok igényeit éppúgy, mint az óvodás, általános és középiskolás diákok tanulási vágyát, szabadtéri biológiaóraként funkcionálhat. 5. Természetvédelmi intézkedések A biológiai sokféleség, a diverzitás védelme napjaink egyik fontos és központi kérdése. Úgy gondolom, hogy életünk minden színterén erre odafigyelve fenntartható fejlődésen mehet át társadalmunk. Korábban már szerepelt az idegenhonos fajok visszaszorításának és a Kárpát-medencében honos fajok alkalmazásának igénye, így ezeket itt nem részletezném újra. Fontos szempontnak tartom a szemléletformálást és nevelést: az idelátogató diákok a tanösvényen keresztül megismerkedhetnek az őshonos élővilággal is, így amit ismer, azt szereti, és amit szeret, azt megvédi. Kiemelt jelentőséggel bír még több madárodú kihelyezése, de denevérodúkra és rovarházakra is szükség lenne. Fontos továbbá húsos gyümölcsöt termő növények telepítése, mely táplálékul szolgál az itteni faunának. Tervezéskor felmérendő az esetleges védett növények megóvása. Eredmények összefoglalása Jelen írásban a Városliget, Széchenyi-sziget növényzetének kialakulását mutattam be a millenniumi kiállítástól napjainkig. Alapvető, az egész Városliget ökológiájára meghatározó jelentőségű változás volt a tó gyepesített szegélyének betonozása, ami által az elszivárgó víz hiányában a talajvízszint csökkent. Ez kihatással van a városklímára éppúgy, mint a teljes növényállományra, azok egészségi állapotára, növekedési erélyűkre. A tekintélyes méretű platánok vélhetőleg József nádor vagy Batthyány telepítéséből származnak. Megállapítható, hogy a román épület Nádor-sziget felőli partszegélyében álló szürkenyárfák az egykor az épület fala mellett álló két, mára kivágott példány gyökérsarjai, amit azóta többször is visszavágtak. A legidősebb tiszafák az összekötő épület erkélye körüliek, 1916 körül telepítették ezeket. Köszönetnyilvánítás Köszönettel tartozom a Gerenday-terv megküldéséért Dr. Estók János főigazgató úrnak, a múzeumi összefoglaló jelentések tanulmányozásában nyújtott segítsé-108
