Szotyori-Nagy Ágnes (szerk.): A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 2013-2015 (Budapest, 2015)
Tanulmányok - Fülöp Éva Mária: "Kedves Hazámfiai, mozdulni kell…" Egy elfeledett georgikoni: Angyalffy Mátyás András (1776-1839)
folyóiratában a Balásházy munkája nyomán a tagosításról kibontakozott vitának, pontról pontra cáfolva az ellenérveket. A tagosítás nincs a törvény ellen, mert senki sérelmet nem szenved. Nem zavarja a „közbátorságot”, mert valójában az most sincs, a majorokban néhol most is „haramia-barlangok” rejteznek, utalva itt az állat- és terménylopásokra. Nem kell létrehozni „fabrikáltat a kóborlóknak” (vagyis egyfajta dologházakat), mert nincs szükség a selejt munkaerőre, más munkásokat is lehetne találni, viszont gyárak kellenének a feles munkaerő felszívására. A tagosítás nem hátráltatná a termelést, sőt a kisebb birtokosok se szenvednének, hiszen ha valaki marhája csak a közlegelőre szorul, az már most is veszteség. Angyalffy megerősíti, hogy ismeretei szerint Anglia és Németország nagyobb része is példa a tagosított földtulajdonra, ezt példázzák a kerített birtokok, a számos gazdasági épület.174 A fabrikákkal kapcsolatban külön is érkezett hozzászólás,175 miszerint ezek valóban szükségesek lennének, de a feldolgozandó nyersanyaghoz (bőr, gyapjú, selyem, festőfű stb.) is a mezőgazdaság szolgál alapul, valamint a termékek szállításához az utak javítása is elengedhetetlen. Várható pozitív hatásként az előállított termékek révén a hazai gyártású árucikkeket pártolva, a jelenlegi külföldről történő beszerzések helyett itthon vásárolva, a pénz sem külföldre menne.176 A commassatiót mereven ellenző „Kázmér” levelező érveivel többen is vitába szálltak a MGB részére beküldött hozzászólásaikban. így például „egy pallérozott gazdaságú”177 földesúr gazdatisztje Zala vármegyéből az elkülönözés (segregatio) és tagosítás mellett érvelt. Irinyi János178 is megszólalt a vitában, „légyen szabad T. Balásházy János úrnak lelkemben oszlopot emelni.”179 Balásházy érvei mellett szállt síkra Mindszenty Dániel180 is: a commassatio hasznos a kisebb birtokosoknak is, mert praktikusabb a rövidebb távolságok miatt a bekerített birtok védett a szomszédok kártevéseitől és könnyebb trágyázni. Ellene dolgozik viszont a tagosításnak a kisebb birtokosok földmegosztása gyermekeik közt, ezért náluk is célravezetőbb lenne a majorátus.181 174 Vita Balásházy János Commassatióra tett javaslatai körül, „Kázmér” aláírásé levelező ellenző, Hoffmann István támogató hozzászólásaival. MGB VII. D. Nro. 15. Febr. 21. 1830. p. 225-233.; MGB VII. D. Nro. 20. Márc. 11. 1830. pp. 305-310. „Kázmér” Torvajról (Somogy vm.) írt, 1. MGB VIII. D. Nr. 2. Ápr. 4. 1830. pp. 17-28. Hoffmann István lepsényi (Fejér vm„ Nádasdy-birtok) számtartó volt. L. Némelly észre-vételek a’ Mezei Gazdák’ Barátjáról. Lepsény (Veszprém vm.), 1830. jan. 9. MGB VII. D. Nr. 5. Jan. 17.1830. pp. 65-68. 175 Esetleg Angyalffy kommentárja volt, a közlésből nem pontosítható. 176 MBG VIII. D. Nr. 7. Ápr. 22. 1830. pp. 97-103. 177 MGB VIII. D. Nr. 2. Ápr. 4. 1830. pp. 17-28. 178 Irinyi János kasznár (Irinyi János és József apja), majd tiszttartó gr. Mandel nagylétai uradalmában. Nevével többször is találkozunk a lapban, melynek előfizetői között is szerepelt, http://www.irinyi.eu/hires_irinyi_janos_ujsag.pdf (letöltés: 2014. júl. 5.); Előfizetők’Lajstroma. MGB III. darab Nro. 25. Márc. 26. 1829. pp. 392-408. 179 Irinyi János, Nagyiéta (Bihar vm., ma: Létavértes, Hajdú-Bihar m.). MGB VIII. D. Nr. 1. Ápr. 1.1830. p. 1-7:6. 180 Minszenty Dániel személye azonosítására törekedve, amennyiben (valószínűsíthetően) ugyanazon személyről van szó, a következő (elektronikusan elérhető) adatokra utalnánk: a Tudományos Gyűjteményben 1831-ben az erdőbényei (ma: Borsod-Abaúj-Zemplén m.) gyógyfürdőről közölt beszámolót, http://www.erdobenye.hu/ ?modul=oldal&tartalom=1149733 (letöltés: 2014. júl. 5.). A Felső Magyar Országi Minerva hasábjain, 1832 februárjában (pp. 127-133.) jelent meg A nevelésről némelly észrevételek című közlése. Lőkös Péter: Csabai Mátyás, 16. századi irodalmunk egyik elfeledett költője. Tudomány és Társadalom, p. 32. http://www.zemplenimuzsa.hu/08_l/ tudomany.pdf (letöltés: 2014. júl. 5.). 1832-ből, a Magyar Tudós Társaság felhívására beküldött népdalgyűjtése is ismeretes. Kosa László: A magyar néprajz tudománytörténete. Budapest 2001. http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tkt/ magyar-neprajzZch04s08.html (letöltés: 2014. júl. 5.); Bozóki Andrea: A magyar gitár ozás története a 19. század végéig. Budapest 2009, 5. http://docs.lfze.hu/netfolder/public/PublicNet/Doktori%20dolgozatok/bozoki_andrea/tezis_hu.pdf (letöltés: 2014. júl. 5.) 181 MGB VIII. Nr. 5. Ápr. 15.1830. pp. 65-74. 85
