Szotyori-Nagy Ágnes (szerk.): A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 2013-2015 (Budapest, 2015)
Tanulmányok - Fülöp Éva Mária: "Kedves Hazámfiai, mozdulni kell…" Egy elfeledett georgikoni: Angyalffy Mátyás András (1776-1839)
A folyóirat közölte Balásházy János részletes válaszát a kibontakozott disputában. Az ellenérveket sorra véve kifejtette, hogy bár az ellenzők szerint az istállózás a szaporodást is gátolja, mivel a legeltetésben természetes módon együtt vannak az állatok - az okszerű tenyésztés az istállózás mellett is lehetséges, sőt elősegíti azt. A juhoknak kell a legelő, hogy „orvosplántát" kereshessenek, ezért a legelő-elkülönözés nem hajtana hasznot - ám jó legelőn gyógyfű nem kell, így még a juhoknál is lehet istállóztatni. A tarló- és ugarlegeltetéstől a gazdák elesnek a tagolt birtokokon - valóban, ezeken már nincs is ugar, hanem takarmánytermesztés, így a föld több állatot tart el, s jobban. A tagosítás esetén bizonyára sok új út kell, s így a szegények legeltetése elől elveszik a földet - ellenkezőleg, a tagolatlan birtokok szórt dűlőihez is kellenek az utak.182 Természetesen nem élhet mindenki gazdaságból, tenyésztésből, van szolgálat, kereskedés, mesterségek is. Balásházy szerint azonban a céhek akadályozzák a mesterségek fejlődését. Tudtul adta azt is, hogy az alsófokú ismeretterjesztés érdekében elkészítette a triviális iskolák183 számára a gazdasági oktatás tervét, s azt benyújtotta a nádorhoz.184 A vitát a tagosítást ellenző beküldött írásával kiváltó „Kázmér” visszafogott válasza 1830 májusában jelent meg. Magát közbirtokos nemesnek, „theoretico-practicus” gazdának vallotta, aki Balásházyt tiszteli, több művét olvasta. Magyarázata szerint nem is a commassatio ellen szólt, csak a kisbirtokúak szempontjából tett néhány megjegyzést.185 A téma lezárásaként Mindszenty Dániel újabb hozzászólásában még arra utalt, hogy a commassatio megszüntetné a nyomáskényszert, a hosszas birtokpereket.186 Л mezőgazdálkodás egyes ágai a Mezei Gazdák’ Barátja közléseiben A MGB tartalmát illetően először is a gyakorlati útmutatásra törekvést emelhetjük ki. A folyóirat közli a gabona- és állatárakat, mégpedig az egyes városok esetében, a meghatározott hónap vonatkozásában. Megtalálható benne a talajfélék leírása, s az, hogy melyik mely növénynek jó.187 Álláskeresésre is mód volt a hasábokon (gazda-, számadótiszt), de a gazdatisztek mellett szólt a gazdasági cselédek viszonyairól is.188 Angyalffy megkérdezte olvasóitól, hogy tetszik a folyóirat, mit várnak, mit javasolnak a következő számokba.189 Sajnos e praktikusságra törekvés kapcsán meg kell jegyeznünk, hogy „Az agrárkonjunktúra a húszas években ellanyhult, és a Georgikonon takarékoskodni kezdtek a nagy Festetich György kisebb formátumú utódai. Az első kezdemények erősen korlátolt hatósugarára legjellemzőbb, hogy nem lehetett eladni jelentős példányszámban gazdászati lapot, ha mégoly tele is tették hasznos »tippekkel«".190 182 Balásházy János válasza. MGB VIII. D. Nr. 3. Ápr. 8. 1830. pp. 33-43. 183 A triviális ismereteket (azaz írást, számolást, olvasást) oktató elemi iskolák elnevezése. 184 Balásházy János válasza. MGB VIII. D. Nr. 4. Ápr. 11.1830. pp. 49-53. 185 Egy név nélkül való gazdatisztnek észrevételeire. MGB VIII. D. Nr. 12.1830. máj. 9. pp. 177-185. 186 MGB VIII. D. Nr. 23.1830. jún. 17. pp. 353-363. 187 MGB 1. Darab Nro 1. Jul. 3.1824. pp. 6-8. 188 MGB I. D. Nro 2. Jul. 10.1824. 189 A’ Bükköny-temesztésről. MGB 1. D. Nro. 3. Jul. 17. 1824. p. 44. 190 Vári A.: Az agrárértelmiség. 2002. 86
