Szotyori-Nagy Ágnes (szerk.): A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 2013-2015 (Budapest, 2015)

Tanulmányok - Fülöp Éva Mária: "Kedves Hazámfiai, mozdulni kell…" Egy elfeledett georgikoni: Angyalffy Mátyás András (1776-1839)

devalvációt követően, a készpénz és természetbeni járadékot együttesen tekintve) összességében 1300-1500 forint közt mozgott: „Ami a tanárok javadalmazását illeti, rögtön feltűnik, hogy a Directio vezetője nagyságrendekkel magasabb fizetésben részesült, mint az egyes tanárok... olyan kiváló szaktekintélyek, mint Liebbald, Asbóth, Angyalffy, vagy Lehrmann, nevelőmunkájukhoz és felkészültségükhöz képest nem részesültek kiemelkedő anyagi elismerésben.”87

A georgikoni oktatók a magyarországi uradalmak gazdasági alkalmazottaihoz hasonló módon készpénzjuttatást és természetbenit, azaz deputátumo?8 kaptak, továbbá az uradalom gondoskodott lakhatásukról.89 Valószínűleg a mezővárosban volt a lakása Angyalffynak is, hiszen családos emberként élt Keszthelyen, itt született 1819-ben Klára nevű leánya,90 1 821-ben Mátyás fia.91

A kevéssé ismert életút földrajzi állomásait valamelyest pontosítják a Zala, illetve Komárom vármegye közgyűlési jegyzőkönyveiben megőrződött, Angyalffyra vonatkozó adatok. Eszerint Zala vármegye 1819. augusztus 9-i közgyűlése Komárom vármegye átiratát tárgyalta,92 „Angyalfy professor” tudniillik 27 Ft 15 kr hátrahagyott adóssággal távozott Komárom vármegye hozzájárulási kasszája (concurrentionalis cassa) felé.93 A vármegyék nemességére kivetett taksán túlmenően, e rendkívüli különadó a csak háborús időszakokban felállított, időleges működésű vármegyei kassza fedezetére szolgált. „A pénztár számára a vármegyék - a rájuk osztott rész alapján - fizették a hozzájárulást.”94 A pénz behajtására 1822 októberéig még két ízben kért Komárom vármegye segítséget Zalától, melynek köszönhetően végül is sikerült behajtania a pénzt és a devecseri uradalom közvetítésével azt eljuttatni Angyalffy szülőmegyéjébe.95

87 Kurucz Gy.: Georgikon 200.1996,100.

88 A hazai gazdasági struktúrát tükrözően, a természetbeni járadék még a 19. században is nagyobb arányt képviselt az uradalmi alkalmazottak juttatásain belül, mint a készpénz.

89 A családos oktatóknak az uradalom a városban bérelt vagy vett házat. Kurucz Gy.: Georgikon 200.1996,100.

90 Az kislány a keresztségben a „Clara Theresia Cornelia" nevet kapta (a Klára név feltehetőleg apai nagyanyja, a Terézia édesanyja és keresztanyja keresztnevét, a Kornélia Angyalffy ókori Róma iránti csodálatát tükrözheti, s utal itt is az agráriummal kapcsolatos érdeklődésre - a nagy műveltségű Cornelia Scipionis Africana, az ókori Róma közföldjeire vonatkozó törvényről híres Gracchusok anyja, az erényes nő mintaképe volt). A keresztszülők „Paulus Gerhárd” és „Theresia Helbling". Mivel ők az anyakönyv átnézett, 1818-1823 közti időszaka tanúsága szerint több alkalommal is szerepelnek keresztszülőkként, az 1821. aug. 4-i bejegyzés szerencsés módon feltünteti Gerhard foglalkozását is: „Paulus Gerhard medicus, Vanyarcz” (1821. szept. 30-án, nemes örsi Ferenc fia keresztszüleiként lakhelyük neveként Vashegyet tüntetik fel). A mai Vonyarcvashegy településen lakó orvos megbecsült tagja lehetett a korabeli társadalomnak, illetve orvosként a nemesként feltüntetett szülők és a tanár Angyalffy felesége szülésénél is jelen lehetett. MNL OL X. Mikrofilmtár. Keszthely rk. vegyes anyakönyvek 1819-1833. p. 6., 59., 63. (dobozszám A 3766)

91 A gyermek neve: „Mathias Corvinus Cincinnatus”, Angyalffy történelmi nagyságok iránti vonzalmát és választását mutatja: a nemzeti király, az erős ország és a magyarországi reneszánsz kultúra eszméjével összeforrott Corvin Mátyás mellett, a birtokát maga művelő, a földművelésre alapozott ősi római erényt és erkölcsöt megtestesítő Cincinnatus Lucius Quintus reformkorban oly gyakran felemlített alakjára utalva a sajátos névválasztással. Az apa: „Mathias Andreas Angyalfi, Catholicus, Professor, Ignobilis”, az anya: „Theresia Josepha Rigler”, a keresztelő: Keszthely, 1821. szept. 8. A keresztszülők ismét „Paulus Gerhard, Theresia Helbling”. A keresztelést „Franciscus Galambos cooperator” (káplán) végezte. https://familysearch.Org/pal:/MM9.l.l/X2F8-BFL?cc=1743180 (letöltés: 2014. jún. 30.); MNL OL X. Mikrofilmtár. Keszthely rk. vegyes anyakönyvek 1819-1833. p. 63. (dobozszám A 3766)

92 Magyar Nemzeti Levéltár Zala Megyei Levéltára (MNL ZML, Zalaegerszeg) Zala vármegye. Közgyűlési iratok. 1819. aug. 9. N. 1482.

93 Az 1802:2. te. 23. § hozta létre az országos felkelési pénztárat [cassa generalis insurrectional vagy cassa concurrentionalis). A nádor vezette kassza csak háborús időkben működött és csak erre a célra lehetett felhasználni. A nemesi felkelés (insurrectio) alkalmával, a szegényebb kisnemesek e vármegyei kassza támogatásával szálltak hadba. Keserű Barna Arnold: Az insurrectio a magyar törvényhozásban. Adalékok az 1809-es Fejér megyei felkelés történetéből. (disszertáció, Széchenyi István Egyetem Deák Ferenc Állam- és Jogtudományi Kar) Győr 2008. http://jogtortenet. sze.hu/images/dokumentumok/az%20insurrectio%20a%20magyar%20t%C3%B6rv%C3%A9nyhoz%C3%A1sban.pdf (letöltés: 2014. júl. 19.)

94 Keserű B. A.: Az insurrectio a magyar törvényhozásban. 2008, 26.

95 MNL ZML Zala vármegye. Közgyűlési iratok. 1822. okt. 15. N. 2223. A megyei átiratra és Zala vármegye válaszára Kapiller Imre, a MNL ZML kutatószolgálati csoportvezetője hívta fel figyelmünket, szíves segítségét köszönjük!

76