Szotyori-Nagy Ágnes (szerk.): A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 2013-2015 (Budapest, 2015)
Tanulmányok - Fülöp Éva Mária: "Kedves Hazámfiai, mozdulni kell…" Egy elfeledett georgikoni: Angyalffy Mátyás András (1776-1839)
„Kedves Hazámfiai, mozdulni kell ...”1 EGY ELFELEDETT GEORGIKONI: ANGYALFFY MÁTYÁS ANDRÁS (1776-1839)2 FÜLÖP ÉVA MÁRIA Angyalffy Mátyás András „Egyike volt a hazai agrár-ismeretterjesztés és -népszerűsítés méltatlanul háttérbe szorított és elfelejtett »közkatonáinak«.”3 Jeles mezőgazdasági szakíró kortársai közül Pethe Ferenc (1762-1832), Rumy Károly György (1780-1847) pusztán a külföldi irodalom magyarításának tartotta munkásságát.4 Balásházy János (1797-1857) viszont - több megbecsülést követelve a hazai tudósok számára - kiemelte Angyalffy küzdelmét a hazai gazdaság előmenetele érdekében.5 ANGYALFFY MÁTYÁS ANDRÁS ÉLETÚTJA ÉS MUNKÁSSÁGA AZ EDDIGI SZAKIRODALOMBAN Angyalffy „Életéről keveset tudunk...’’.6 Az Angyalffyval szorosabb ismeretségben lévő Balásházy is elismeri, hogy „élte pályájáról... szólani, fájdalom! nagy hiányossággal, mert szorgalmas utána járásommal sem valék képes körülményesebb tudomáshoz jutni.”7 1840-ben a Magyar Tudós Társaság elhunyt tagjaként búcsúzott Angyalffytól, s nekrológjához azt fűzte hozzá, hogy a közölt néhány adatot a Közhasznú Esmeretek’ tárától kölcsönözték életútjával kapcsolatban.8 Kétségtelen tény, hogy maga Angyalffy sem könnyítette meg az életpályájáról tudósítani kívánók feladatát. 1836-ban, nem sokkal Angyalffy halála előtt, egy pesti ügyvéd, Básthy József9 életrajzi lexikon jellegű kiadványt kívánt kiadni hazánk jeleseiről. A hozzá érkezett kérésre azonban Angyalffy így reagált: „Angyalffi Mátyás 1MGB XII. Db. Nro. 14.1831. máj. 22. p. 210. 2 A tanulmány lektorálását a Magyar Nemzeti Múzeum (MNM) c. főigazgató-helyettesének, mint a Magyar Agrártörténeti Életrajzokban (MÁÉ) megjelent Angyalffy-életrajz szerzőjének is, köszönjük! 3 Pintér János: Angyalffy Mátyás András (1776-1839). In: Magyar Agrár történeti Életrajzok А-H. I. k. Szerk. Für Lajos, Pintér János. Budapest 1987, 37. 4 Feltehetően személyi, s nem szakmai ellentétek játszhattak ebben közre - talán a Magyar Tudós Társaság elismerése, a levelező tagság adhatott okot a féltékenységre? Vagy Pethét illetően 1827-ben, Kolozsvárott megjelent Baromorvos könyvének jelentett konkurenciát Angyalffy hasonló, 1836-ban kiadott munkája, A közönséges baromorvosi könyv...? Esetleg a folyóirat-kiadás terén kell keresnünk az ellenszenv okát? Pintér J.: MÁÉ 1987,38-39. 5 Balásházy János: Emlékbeszéd Angyalffy Mátyás lev. tag felett. Tartotta A’Magyar Tudós Társaság’ Nagy Gyűlésében, dec. 21. 1844. In: A’ Magyar Tudós Társaság’ Évkönyvei 1842-1844. VII. k. 1. г. VIII. Buda 1846, 78-85. (digitálisan hozzáférhető: http://books.google.hu/books?id=OnFFAAAAcAAJ&pg=PA78&&f=false#v=onepage&q&f=false) 6 Pintér J.: MÁÉ 1987, 37.; Kubina Lajosné: Angyalffy Mátyás András (Naszály, 1776. febr. 5. - Pozsony, 1839. márc. 17). In: Komárom-Esztergom Megyei Honismereti Füzet 1990-1991. Szerk. szerk. biz. Tatabánya 1992,45-56: 45. 7 Balásházy J.: Emlékbeszéd. 1846, 85., idézi: Kubina L.: Angyalffy. 1992,45. 8 „Az academia’elhúnyt tagjairól. 33) Angyalffi Mátyás, levelező tag.” M. Tud. Társ. Névkönyve 1840,207. Itt szeretnénk köszönetét mondani a tatabányai József Attila Megyei és Városi Könyvtár igazgató-helyettesének, Gyüszi Lászlónak és munkatársának, Pap Zsuzsannának, akik a 19. századi kiadványok elérhetőségét biztosították munkánkhoz! 9 Básthy József (19. sz.), pesti táblai ügyvéd, több vármegye táblabírája. E tervezett művéből csak az első kötet jelent meg (Aaron-Aventini). Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái. I. k. Budapest 1891. (reprint kiadások 2000., 1980-1981.) http://mek.oszk.hU/03600/03630/html/b/b01200.htm (letöltés: 2014. júl. 18.) 67
