Szotyori-Nagy Ágnes (szerk.): A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 2013-2015 (Budapest, 2015)

Tanulmányok - Fülöp Éva Mária: "Kedves Hazámfiai, mozdulni kell…" Egy elfeledett georgikoni: Angyalffy Mátyás András (1776-1839)

András. E’ szerény tudós férfiú, azon fölszóllíttásunkra, hogy: közölné velünk életrajzát, azzal válaszolt, hogy: elegendő ideje leszen a’ világnak, holta után tudni róla. Ez szigorú gondolat, mind maga, mind hazafi társai iránt; a'ra nézve mi is tsak azt mondjuk a’mit másokkal eggyütt tudunk róla.”10 Nem sokkal Angyalffy halálát követően, a Magyar Tudós Társaság 1842. évi évkönyve is a Közhasznú Esmeretek’ tára adataira támaszkodva közölte elhunyt levelező tagja szűkös életrajzi adalékait.11 Maga az idézett forrás, a Közhasznú Esmeretek’ tára 1831-ben kiadott első kötetében közli munkatársa rövid életrajzát. Születési dátumaként 1776. február 5-ét közli, s okunk van feltételezni, hogy mint a lexikon munkatársa, maga Angyalffy adta meg ezt az időpontot.12 Keszthelyi tanársága, kiadott könyvei és folyóiratai említése mellett ez az a forrás, amely elkészült portréjáról is szól.13

Születési helyét és idejét is „a lexikonok egybehangzó állítása szerint”,14 elsődleges forrásokra történő hivatkozások nélkül közük a szerzők. Hogy mennyire „egybehangzók” ezen állítások, mutatja, hogy a szülőfaluként egységesen feltüntetett Naszály (Komárom vármegye, 1851-ben Esztergom vármegye, ma Komárom- Esztergom megye) mellett a legtöbb kiadvány 1776. február 5-ét jelöli meg születési dátumaként.15 Balásházynak az Angyalffy halálát mindössze 5 évvel követő nekrológjában azonban az 1776. február 7-i dátum szerepel.16

Ami az életútra vonatkozó fellelhető forrásokat illeti, a Magyar Mezőgazdasági Múzeum Adattára (MMgMA) gazdag Szakoktatás-történeti Gyűjteményében is mindössze egy 8 oldal terjedelmű kézírásos feljegyzés található. A szerző- és forrásfeltüntetés nélküli írás tömör életrajzi összefoglalóval indul, a 2-8. oldalakon Angyalffy műveinek felsorolásával.17 A Személyi Emlékanyag-gyűjteményben is csupán egy gépelt, szerző és források feltüntetése nélküli életrajz18 és a Mezei Gazdák’Barátja (MGB) címlapfotója található.19 A Múzeum patinás könyvtárában azonban megtalálható Angyalffy két folyóiratának, a MGB és a Mezei Gazda (MG) teljes sorozata!20

Az Angyalffy szülőhazájának tartott Komárom vármegye jelenlegi megyeszékhelyén működő múzeumnak a gyűjteményében, a Tatabányai Múzeum Adattárában (ТЬМА) őrzött, a helyi Tájak-Korok-Múzeumok (TKM) csoport által 1988-ben Angyalffy életéről készített rövid összefoglaló sem közöl forrásokat, az addigi iro10 Básthy József: Magyarok emléke, a vélek rokon s azon egy kormány alatti nemzetekével 1526 óta. 1. k. Budal836, 232.

11 Angyalffi Mátyás, levelező tag. Életrajzi toldalék. A’ Magyar Tudós Társaság’ Évkönyvei. Ötödik kötet. Buda 1842, 217-218.

12 Az életrajzi szócikk aláírása szerint „P. Thewrewk J. gyűjt.” Közhasznú Esmeretek tára a’ Conversations=lexicon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Első kötet. Pest 1831, 311.

13 Közhasznú Esmeretek tára a’ Conversations=lexicon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Első kötet. Pest 1831, 311.

14 Kubina L.: Angyalffy. 1992, 45.

15 így például Básthy József, Szinnyei József, a PNL, RNL, illetve az MTA ТА és a MTAT szócikkei. Básthy J.: Magyarok emléke. 1836, 232.; Szinnyei J.: Magyar írók. 1891 (2000). I. 179.; A Pallas Nagy Lexikona. (PNL) Budapest 1893. I. 667.; Révai Nagy Lexikon. (RNL) Az Ismeretek Enciklopédiája. Budapest 1911. I. 654.; Magyar Tudományos Akadémia Történeti Adattár (MTA ТА) http://mta.hu/tortenetitar?PersonId=29953 (letöltés: 2014. jún. 26.), A Magyar Tudományos Akadémia Tagjai 1825-2002. (MTAT) I. k. Főszerk. Glatz Ferenc. írták: Markó László, Burucs Kornélia, Balogh Margit, Hay Diana. Budapest 2003,49.

16 Balásházy J.: Emlékbeszéd. 1846, 85.

17 Adatok A. M. A. MMgMA II. 263/1.

18 MMgMA I. 31.

19 MMgMA I. 2653.

20 Magyar Mezőgazdasági Múzeum Könyvtára (MMgMKt) MGB Az „1. Darab Nro. 1. Jul. 3. 1824.” borítóján feltüntetve: „III-XI. 1829 (III-VI.) - 1830 (VII-XI.)”

68