Szotyori-Nagy Ágnes (szerk.): A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 2013-2015 (Budapest, 2015)
Tanulmányok - Farkas Gyöngyi: Termelőszövetkezetek elleni tüntetések 1953 nyarán. "Nem hallgatunk a kommunistákra, mert miénk a hatalom, mi rendelkezünk."
Megegyeztek például abban, hogy „...a kuláknak is vissza kell adni a földet, mert a tagosításnál sok kulákot erőszakkal zavartak le a földről.”15 A kormányprogram lényegét a falvak lakosai abban foglalták össze maguknak, hogy „ki lehet lépni” a tszcs-ből, más megfogalmazásban: „visszaadják a földet”16, illetve „mindenki megszabadulhat a tszcs-től.”17 A helyi társadalom szóhasználatát és nem a hivatalos beszédmódot tükröző megnevezésekben benne rejlik a beszélőknek a kollektivizálással kapcsolatos vélekedése. A téeszszervezés számukra földjük, tulajdonuk „elvételét”, jogtalan eltulajdonítását és egy számukra idegen és előnytelen gazdálkodási forma rájuk kényszerítését jelentette. Miután az új kormányprogram híre elterjedt a falvakban, a tszcs-tagok általános véleménye az volt, hogy élni kell a lehetőséggel és ki kell lépni a csoportból. Barabáson például a Szabad Népből tájékozódó aratóbrigád tagjai közül egy kivételével mind a kilépést támogatták. A véleményével egyedül maradó Szalma Ignác úgy nyilatkozott, hogy „..neki van szalonnája, kenyere, megvan mindene, neki jó a tszcs.”18 Biriben úgy látta a helyzetet a Béke Tszcs egyik tagja, hogy a csoporttagoknak a negyede sem fog a bentmaradás mellett dönteni.19 Mint láttuk, Nagy Imre beszéde csupán jelezte az új kormány politikájának főbb irányvonalát, közte a meglévő téeszekkel és a további kollektivizálással kapcsolatos új elképzeléseket. Bár kinyilvánította, hogy lehetővé teszik a tagok számára a téeszből való kilépést, sőt akár a téesz teljes feloszlást is engedélyezik, de minderre csak a gazdasági év végén kerülhet sor. A tagoknak tehát még közösen kell learatniuk a gabonát, elvégezniük a termények őszi betakarítását, a talaj-előkészítési munkákat, valamint a szokott módon elkészíteni a téesz zárszámadását. A földek kimérésére, az állatok, a gazdasági eszközök és egyéb vagyontárgyak szétosztására csak ezután kerülhet sor. Ennek a döntésnek a gazdálkodás szempontjából számos racionális oka volt, ugyanakkor azonban a kormány időt is szeretett volna nyerni vele. Úgy gondolták, hogy a téeszeknek időközben nyújtandó kedvezmények sokakat eltérítenek majd kilépési szándékuktól. A téesztagok viszont úgy érezték, hogy egyéni gazdaságaik helyreállítása a bizonytalan jövőbe tolódik ki, és több olyan munkafolyamatot is még csoporttagként kell elvégezniük, amelyek hatását már mint egyéni gazdák fogják megérezni (pl. őszi szántás, őszi vetés). A téesztagok ezért sok helyen azonnal és saját érdekeiket szem előtt tartva kezdtek hozzá volt gazdaságaik restaurálásához. Ez olykor egyéni akciók formájában ment végbe (például az önmagát már egyéni gazdának tekintő tag a közös istállóból hazahajtotta a téeszbe bevitt lovát vagy tehenét), olykor viszont az egész tagság vagy egy domináns csoport közös fellépésének, kollektív döntésének eredménye volt. Nyírbogáton például úgy döntött az ottani téesz, hogy már az aratást sem fogják közösen végezni, hanem az aratnivalót családonként szétosztják, és a learatott gabonát mindenki a saját portájára hordja be.20 Az engedetlenség okait keresve ki lehet jelenteni, hogy minden bizonnyal a hatalom intézkedéseivel szembeni bizalmatlanság lehetett az egyik legfontosabb 15 ÁBTL V-108553. 52. Varga Béla tanú kihallgatási jegyzőkönyve, Barabás, 1953. júl. 17. 16 ÁBTL V-105925.14. Feljegyzés ifj. Pócsik Kálmán kihallgatásáról, Nyíregyháza, 1953. júl. 13. 17 Uo. 22. Feljegyzés id. Pócsik Kálmán kihallgatásáról, Nyíregyháza, 1953. júl.13. 18 ÁBTL V-108553. 52. Varga Béla tanú kihallgatási jegyzőkönyve, Barabás, 1953. júl. 17. 19 ÁBTL V-108624. 33. Feljegyzés C. Papp György kihallgatásáról, Nyíregyháza, 1953. júl. 15. 20 Uo. 29. Feljegyzés Bakati Mihály kihallgatásáról, Nyíregyháza, 1953. júl. 14. és ÁBTL V-105925. 31. Feljegyzés id. Pócsi Kálmán kihallgatásáról, Nyíregyháza, 1953. júl. 15. 250
