Szotyori-Nagy Ágnes (szerk.): A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 2013-2015 (Budapest, 2015)
Tanulmányok - Szotyori-Nagy Ágnes: Egy naiv lélek a fáraók országában. Ifjabb Paikert Alajos három önéletrajzi írásának forráselemzése
újabb tapasztalataimmal bővítve szinte korlátlan területtel, elég nagy budgettel, egy mesés országban, melynek mezőgazdasága már sok évszázad óta híres és előrehaladott volt. Rögtön részletesen kidolgoztam nemcsak a múzeum épületének és környékének átalakítására vonatkozó terveimet, nemcsak az előrelátható költségei és évi budgetjének hozzávetőleges összeállítását, hanem főleg az egész múzeum szervezetét, beosztását, szükségleteit, laboratóriumait, műhelyeit, könyvtárát, irodáit stb. stb. nagy vonásokban írásban angolul. Ez nehéz és megfeszített munka volt, melynek fogalmazványai és másolatai nagy részben itt vannak nálam, eredetei pedig a kairói királyi és az ottani földm. minisztériumi levéltárakban, amelyeken nagy lelkesedéssel dolgoztam, mert az alkotás mindig legnagyobb passzióm volt. Ezeket a terveket sok külön audiencia alatt személyesen megmutattam és megmagyaráztam Fuad királynak, de sajnos földműv. miniszterének is, még sajnosabban földm. államtitkárának Galal Fahimnak és leggazemberebb famulusának70 71 Abd el Salamnak, akik ezeket nagyképűen állandóan - amiről később meggyőződtem - mint saját munkájukat állították az arab honfitársak előtt. Fuad király állandóan kért engem hogy vállaljam el ezt a megbízatást, kössek vele illetve kormányával szerződést, legyek igazgatója az új múzeumnak. Minden szavából látszott mennyire szeret és értékel engem és mennyire óhajtja, hogy létesítsem neki ezt a szép múzeumot. Én nagyon szabadkoztam, mert egyrészt nem találtam megfelelőnek a feltételeket - ott hagyni időm előtt budapesti szép positiómat, nyugdíjba menni, egyiptomi tisztviselő lenni arab főnökök alatt, aránylag kis fizetéssel - másrészt látva, így rövid idő alatt is az ottani keleti viszonyokat, főleg az ottani csalfa mentalitást, nem akartam ott maradni aranyos feleségem,11 aki velem volt ott Egyiptomban, szintén lebeszélt, Apponyi Albert és Dégen Árpád szintén. A király azonban állandóan kért, biztatott, szinte szorított engem, hivatkozva eddigi és jövendő nagy sikereimre, addig, amíg egy gyenge pillanatomban megígértem neki, hogy elfogadom ajánlatát. Ez nagy taktikai hiba volt részemről. Evvel kezükbe adtam magamat az egész ottani levantei és keleti kormánytisztviselőknek. Mert a királynak adott ígéretemre hivatkozva és kezükben az én kidolgozott terveimmel, közösen elbántak velem a feltételek lesrófolásában és kijátszásában. A keleten ma is és mindinkább divat, sőt nemzeti hőstett a hitetlent becsapni. Ezt ők különösen az országukba meghívott külföldi szaktekintélyekkel és az ott működőfőleg angol, francia stb. tisztviselőkkel mint általában teszik nagy kedvvel és raffinált rontással. 70 A latin famulus jelentése rabszolga, szolga, alattvaló. Itt átvitt értelemben értendő. 71 Paikert feleségéhez, osgyáni Rónay Delihez fűződő viszonyáról a naplójába 1932. május 16-án írt sorok árulják el a legtöbbet: „Delivel, feleségemmel valóban legelsőrendű asszonyt kaptam élettársul. Rendkívül okos, művelt, kedves, jellemes, pompás mama, szerető feleség, ha kell grande dame, kötelességtudó, szorgalmas, vidám, életrevaló, ha kell szigorú, ha kell engedékeny - szóval ideális feleség! Az Isten tartsa őt ilyennek mindenkorra! Melyik asszony, pláne egészen fiatal asszony, követte volna urát három évre Amerikába, egészen szokatlan viszonyok közé, melyik asszony követte volna urát már érett korukban Afrikába még szokatlanabb viszonyok közé? Bizony nagyon kevés. Bár sokat értem el az életben és sokat küzdöttem és szenvedtem azért, hogy jót tehessek, legfőbb támaszom mindig feleségem volt és lesz. Nagyon ritka asszony, nagyon szeretem, nagyon becsülöm és igen nagyra tartom. Három gyermekünket kitűnően nevelte, minta-anya minden tekintetben. Az ég tartsa meg ilyennek mindig!” ld. OSZK Kézirattár Quart. Hung. 3264/7. 1932. III. 28-1933. X. 27. kötet, 42-43. 229