Szotyori-Nagy Ágnes (szerk.): A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 2013-2015 (Budapest, 2015)
Tanulmányok - Szirácsik Éva: Az uradalomtörténeti kutatások lehetőségei a Magyar Mezőgazdasági Múzeumban
A Veszprém megyei Sülé Sándor a nagyvázsonyi birtokosokra, a vörösberényi Zichybirtokra, Nagyszőllős gazdálkodására vonatkozóan gyűjtött iratokat, miközben a révfülöpi özvegy Zámbó Józsefné a kővágóőrsi birtok 18-19. századi adásvételéről és zálogügyeiről. Ugyancsak 1960-as évekbeli gyarapodás köthető Fodor György sashalmi okleveles mezőgazdához is, aki a Fáy és a Hentaller család Kerek-udvari gazdasággal kapcsolatos zálogügyeit tartalmazó forrásokat, illetve a Liptó és Árva vármegyei birtokokkal rendelkező Palugyai család iratait gyűjtötte be.42 Napjainkban számos uradalmi irat található az Agrártörténeti Iratok Gyűjteményében. A középkori 52 oklevél a korabeli birtokviszonyok rekonstruálására is alkalmas. A középkori Hunyad, Fogaras, Bihar, Zaránd és Ugocsa megye birtokviszonyaira is jó forrás a Wádi-Kopasz, a Kenderes, Kendeffy, Sárosi és a Naláczy családokra vonatkozó jogbiztosító iratok. Érdekessége a Wádi-Kopasz és a Naláczy családok okleveleinek, hogy azok kiegészíthetek az Agrártörténeti Iratok Gyűjteményében található, a két családra vonatkozó 16-18. századi iratanyagokkal is. A középkori oklevelek között találhatunk még Vas, Pozsony, Nyitra, Trencsén, Liptó, Zólyom, Túróc, Veszprém, Hont, Liptó, Abaúj és Pest-Pilis-Solt vármegyei birtokokra vonatkozó adatokat.43 Az oklevelek ma már elektronikusan is kutathatóak.44 A későbbre datálható iratok között sok nagybirtokra vonatkozót találhatunk. Néhány példát sorolunk fel a következőkben. Az Esterházy család ifjabb fraknói grófi ága gesztesi (csákvári) uradalmának 1744-1949 között keletkezett gazdasági iratanyaga összesen 2740 darabot számlál. A Kerekes család Bihar vármegyében húzódó latabári birtokának 17-19. századi iratait is itt találhatjuk. A Mátyusföldön birtokos Thédy család, a Kacziány és a Somogyi család iratait is meg kell említenünk. A Pest megyei Irsai Szabó család gazdasági ügyeit az 1766-1845 között keletkezett iratanyag segítségével kutathatjuk. Ugyancsak 18-19. századi forrásai maradtak fenn a Komárom megyei Nedeczky-birtokoknak. A Nógrád megyei szandai Sréter család iratai 1702-1820 között keletkeztek. A Szabolcs megyei Lichtmann-birtok iratai az 1930-1940 közötti időre vonatkoznak. Az egri főkáptalani uradalommal kapcsolatosan 60 darab forrás keletkezett 1891-1939 között. Megemlítendők még Baross Pál 19. századi déméndi, ipolysági és pilisszántói birtokának gazdasági iratai, a Drucker család 1700-1817 között vezetett urbariális joggyüjteménye, a Saáry család 17-20 század folyamán készült iratanyaga, a Recsky család Heves és Külső-Szolnok, Gömör és Kishont vármegyében fekvő birtokaival kapcsolatos dokumentumok.45 A csákvári Esterházy-uradalom nagy iratsorozatához hasonló forrásanyag szinte kivételszámba megy, de a szórványos uradalmi anyagok feldolgozása is fontos adalékkal szolgálhat az uradalmakra, illetve azok működésére vonatkozóan. A források között egyébiránt urbáriumok, számadások, nyugták, birtokjogi iratok, határviták, birtokperek iratai is megtalálhatóak. A Regeszta- és Másolatgyűjtemény több uradalmi levéltár iratanyagából nyújt válogatást másolat vagy tartalmi kivonat formájában. A gyűjtemény a múze-42 Takáts, 2007.138-139. 43 Takáts, 2007.139-140. 44 http://www.mezogazdasagimuzeum.hu/ARCHIVE/PUBLIC/Oklevelek.html (A letöltés ideje: 2014.02.08.) 45 Takáts, 2007.140-143. 204
