Szotyori-Nagy Ágnes (szerk.): A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 2013-2015 (Budapest, 2015)
Tanulmányok - Szirácsik Éva: Az uradalomtörténeti kutatások lehetőségei a Magyar Mezőgazdasági Múzeumban
um munkatársainak kutatása során annak melléktermékeként készült el.46 Ezek az anyagok speciális válogatás eredményei, használhatóságukat ez is jellemzi. A Batthyány, Bánffy, Teleky, Máriássy, Esterházy családok levéltáraiból őriz anyagot a gyűjtemény. Az Urbaria et Conscriptiones, vagyis az Urbáriumok és összeírások regesztáinak gyűjteménye különálló gyűjteményt alkot. Ez a gyűjtemény a Magyar Nemzeti Levéltárban „E. szekcióként" őrzött Magyar Kamarai Levéltár anyagából hatalmas munkával elkészített regeszta sorozat, amely tartalmazza az U et C/Urbaria et Conscriptiones (Urbáriumok és összeírások), az IRREG/Irregestrata Acta és az NRA/Neoregestrata Acta iratainak tartalmi kivonatait.47 Az 1960-as években a Magyar Mezőgazdasági Múzeumban elindult vállalkozás eredményeként létrejött gyűjtemény mára már elektronikus formában is kutatható.48 A múzeum további papíralapú gyűjteményei is értékesen egészíthetik ki az uradalomtörténeti kutatásokat. Több gyűjteményi egységet is felsorolhatunk az alábbiakban. A Plakát- és Aprónyomtatvány-gyűjteményben többek között borcímkék is találhatóak. A borcímkék között nagybirtokosok pincéiből származóak is vannak.49 Az Állattenyésztési Törzskönyvgyűjteményben 1795-től lelhetőek fel törzskönyvek. Ezek az iratok többek között az állami ménesbirtokok lóállományát is érintették.50 Meg kell még említenünk az 1962-ben Balassa Iván alapította európai hírű Mezőgazdasági Munkaeszköz-történeti Archívumot. E gyűjteményben két nagy gyűjteményi rész került kialakításra, a magyarországi múzeumokban őrzött mezőgazdasági munkaeszközökről készített leírókartonok és fotók, illetve az ikonográfiái ábrázolások gyűjteménye a legkorábbi ábrázolásoktól napjainkig.51 Az archívum összeállítása érdekében készült útmutató a következőket is figyelembe vette: „g./ Társadalmi vonatkozások. Meg kell állapítani, hogy az illető eszközt feudális nagybirtokon, kapitalista nagyüzemben, szegény- vagy módos paraszti gazdaságban használták-e, ha igen meddig, figyelembe véve az egyes munkaeszközök, gépek használatának a társadalmi osztályok között mutatkozó időbeli eltolódásra, valamint a tulajdonviszonyokra.”52 Az archívum legjelentősebb feldolgozása az eke és a szántás témakörében Balassa Iván nevéhez köthető, aki monográfiájában nem vizsgálta speciálisan az uradalmak eszközkészletét.53 A 42/1977. (XII. 8.) MEM-EVM-KM számú együttes rendelet hatására létrejött Agrártörténeti Műemlékek Gyűjteménye a 20. század második feléből műemlékek 46 Takáts Rózsa: Regeszta- és másolatgyüjtemény (RM). Lelőhely: http://www.mezogazdasagimuzeum.hu/article. php?article_id=31 (A letöltés ideje: 2014. 02. 08.) 47 Fülöp Éva-Takáts Rózsa: Urbaria et Conscriptiones (Urbáriumok és összeírások regesztái) (UC). In: http://www. mezogazdasagimuzeum.hu/article.php?article_id=42 (A letöltés ideje: 2014. 02.08.) 48 Urbáriumok és összeírások a Magyar Országos Levéltárban. (Urbaria et Conscriptiones). Arcanum, 2009. A regeszták mellett megtalálhatóak az eredeti iratok is. 49 http://www.mezogazdasagimuzeum.hu/ARCHIVE/PUBLIC/Borcmkk.html (A letöltés ideje: 2014. 02. 08.) 50 Vitkay Kálmánná: Állattenyésztési Törzskönyvgyűjtemény (AT). In: http://www.mezogazdasagimuzeum.hu/article. php?article_id=41 (A letöltés ideje: 2014. 02. 08.) 51 Csorna Zsigmond: Mezőgazdasági Munkaeszköz-történeti Archívum (MMA). In: http://www.mezogazdasagimuzeum. hu/article.php?article_id=40 (A letöltés ideje: 2014. 02.08.) 52 Tájékoztató a Magyar Mezőgazdasági Múzeum Munkaeszköztörténeti Archívumáról. Budapest, é.n. 10-11. 53 A monográfiában Balassa Iván egy helyen említette, hogy a faragó béresnek milyen részfeladata volt. A Rákóczibirtokról származó 18. századi eke esetében sem hangsúlyozta a „Rákóczi-eke” kapcsán annak uradalmi jellegét. Lásd: Balassa Iván: Az eke és a szántás története Magyarországon. Budapest, 1973. 370., 444. 205
