Szotyori-Nagy Ágnes (szerk.): A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 2013-2015 (Budapest, 2015)

Tanulmányok - Szirácsik Éva: Az uradalomtörténeti kutatások lehetőségei a Magyar Mezőgazdasági Múzeumban

A KIÁLLÍTÁSOK AZ URADALOMTÖRTÉNET SZEMSZÖGÉBŐL

A múzeum különféle kiállításaiban a legkorábbi időktől mutatott be uradalmakkal kapcsolatba hozható műtárgyakat. 1897-ben például a múzeum Bakócz-kápolnájában, vagyis az úgynevezett reneszánsz-barokk épület jobb szárnyának közepén két üveges szekrényben állították ki a gróf Károlyi család ajándékaként régi juhászati utasításokat, ezen kívül a báró Podmaniczky család iratajándékaként bekerült régi térképeket, gazdasági utasításokat, számadásokat és kimutatásokat.34 A későbbiekben sem tűnt el a kiállításokból az uradalmak anyaga. A 18. században a Rákóczi uradalom területén használt „Rákóczi-féle eke” példának okáért az 1970-es évek eke kiállításában is ugyanúgy látható volt, mint napjaink mezőgazdaság-történeti állandó kiállításában.35

A múzeum nyitásakor - minden bizonnyal az állami reprezentáció részeként - önálló kiállítássá szerveződött az úgynevezett reneszánsz-barokk épület földszintjén az állami ménesbirtokok és a gödöllői koronauradalom anyaga.36 A kiállítást az 1934. évi felújítás és átszervezés során bontották le, az új tematikába már nem fért bele a nagybirtok önálló témaként.37 Azt is elmondhatjuk, hogy a későbbiekben sem jelent meg a múzeum palettáján uradalmi-uradalomtörténeti kiállítás.

Balassa Iván muzeológus így írt 1986-ban a kérdésről: „1945 előtt ugyanis a mezőgazdasági múzeumi kiállítások elsősorban a nagybirtokkal foglalkoztak, mondván azt, hogy a paraszti eszközkészlet gyűjtése, kutatása inkább a néprajz feladata... Ha teljes és igaz képet akarunk adni a magyar mezőgazdaságról, akkor minden birtoktípus anyagát gyűjtenünk kell.”38

A múzeumi külső kiállítások közül a témánk szempontjából mindenképpen megemlítendő a Georgikon Majormúzeum, amelynek szervezése az 1960-as évek végére tehető, bár az átadására 1972-ben került sor. A keszthelyi Georgikon 18-19. századi major épületeiben létrehozott kiállítás esetében fontos téma volt a földbirtokos gróf Festetics György által 1797-ben alapított Georgikon története, működése.39

A GYŰJTEMÉNYEK URADALOMTÖRTÉNETI ANYAGAI

A múzeum első gyűjteményeibe is bekerültek már az uradalmak működése során keletkezett iratok. Ekkor vált a gyűjtemény részévé például a gróf Károlyi és a báró Podmaniczky családok nagybirtokaira vonatkozó némely irat.40 A Pálffyakkal rokonságban lévő, 1927-től a múzeumban dolgozó Nyáry István a múzeum gyűjteményébe menekítette a gróf Pálffy szeniorátus pozsony-csallóközi uradalmának gazdasági iratsorozatát.41

A 20. század második felében, főként az 1960-as években a múzeum gyűjtőhálózatának a tagjai is gazdagították uradalomtörténeti iratokkal a múzeumot.

34 Takáts, 2007.126.

35 Matolcsi, 1971. 28.

36 Paikert, 1907.15.

37 S. Szabó Ferenc: A hatvanéves Mezőgazdasági Múzeum 1896-1956. Budapest, 1956. 80-85. Más szerzők a kiállítás bontását 1945-re teszik. Lásd: Knézy, 1994. 307.

38 Balassa Iván: Az agrármuzeológiáról. In: Szabó, 1986.130.

39 Csíki László: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum keszthelyi Georgikon Majormúzeumának története (1979). In: Takács Imre (szerk.): A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1978-1980. Budapest, 1981. 21-27.

40 Takáts, 2007.126.

41 Takáts, 2007.134.

203