Szotyori-Nagy Ágnes (szerk.): A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 2013-2015 (Budapest, 2015)
Tanulmányok - Vörös Éva: Egy gyűjtemény - két fotográfus - négy helyszín. Állami ménesbirtokokról készült fotográfiák a 19. század utolsó évtizedéből
• jegyzék készült a fényképek leltárkönyvi és egyéb nyilvántartási adatai alapján • kutatás a fényképek Magyar Mezőgazdasági Múzeumba történő bekerülését illetően az intézménytörténeti dokumentációban • a fotográfus életrajzi adatainak feltárása elsősorban sajtóbeli,3 4 valamint a világhálón elérhető egyéb források alapján A mostani kutatás azonban egy újabb vizsgálódási lehetőséggel egészült ki: Ellinger Ede és Erdélyi Mór (1866-1934) fotográfusok közös témáinak feltárásával, különös tekintettel arra, hogy „mester és tanítvány” munkásságát vethetjük össze. Inspiráló kiindulási és vizsgálódási pontja az a korábbi években feldolgozott, Erdélyi Mór által fotografált, valamint saját műhelye feltüntetésével jelzett fényképanyag, amely szintén része a múzeum Eredeti Fényképek Gyűjteményének.5 „PILLANATNYI JELENSÉGEK” ELLINGER EDE PÁLYAKÉPÉBEN Ellinger Ede teljes életrajzának összeállításában fontos kiegészítés lehet néhány érdekes szakmai megnyilvánulás lejegyzése. Pályájának kezdete minden bizonnyal ugyancsak fényképész fivére, Ellinger Illés idejéből indul. A testvér által kidolgozott eljárás lényege, hogy „sikerült a fényképezést a könyvsajtó hasznára fordítani olyképpen, hogy bármely fénykép egyenesen a könyvnyomdában sokszorosítható, vagyis minden, amit lefényképeztek, „rajzoló nélkül, a legrövidebb idő alatt több ezer példányban, a könyvsajtóban, a szöveg közt és avval együtt lehet nyomtatni”.6 Ellinger Ede elsősorban műtermi fényképész volt. Vérzőin használt nyomtatott jelzetei alapján megállapítható, hogy 1870 körül kezdte önálló működését Pesten az Úri és a Korona utca sarkán. 1880 körül műtermét a Régiposta utcai saját házába helyezte, ahol a 20. század első évtizedéig tevékenykedett.7 A századfordulón nyaranként már fiókműterme volt Siófok fürdőtelepen, amint nyomtatott jelzetén is olvashatjuk: „Ellinger Ede cs. kir. udvari fényképész Budapesten Régiposta utcza 11 szám saját házában Siófok fürdőtelepen.”8 1882-ben Triesztben rendeztek Ipari és Mezőgazdasági kiállítást. A Fényképészeti Lapok korabeli beszámolója szerint több neves fényképész, Kozmata Ferenc, Koller Károly, Klösz György, Strelisky Lipót, Mai és Társa, a Weinwurm testvérek között megtaláljuk Ellinger Ede és testvére nevét is.9 „A kiállítás fényképészeti osztályáról több tekintélyes lapban olvastunk elismerő nyilatkozatot, különösen pedig a fénynyomatokra vonatkozólag.”10 Egy későbbi, Kozmata Ferenc által ugyancsak a Fényképészeti Lapokban közzétett írásból értesülhetünk, hogy a kiállításon résztvevő fotográfusok közül Ellinger és testvérét m[agyar]. k[irályi]. u[dvari]. 3 Vörös Éva: Erdélyi Mór fotográfiái a Magyar Mezőgazdasági Múzeum Eredeti Fényképek Gyűjteményében. In: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 2008-2010. 33-51. 4 A fotótörténeti szaklapokban talált Ellinger vonatkozások feltárásához nyújtott segítségért köszönettel tartozom Dr. Albertini Béla fotótörténésznek. 5 A Magyar Mezőgazdasági Múzeum tárgykatalógusai 3. Vörös Éva: Erdélyi Mór fotográfiái a Magyar Mezőgazdasági Múzeumban. Magyar Mezőgazdasági Múzeum, Budapest, 2012. 79 p. A továbbiakban A Magyar Mezőgazdasági Múzeum tárgykatalógusai 3. 6 In: A Tandem Grafikai Stúdió - Anno - sorozata: Fényirdák, fényképészeti műtermek, é.n., 112. 7 Fénnyel írott történelem. Magyarország fotókrónikája 1845-2000. Szerk.: Jalsovszky Katalin- Stemlerné Balog Ilona, Helikon Kiadó, 2001. 223. 8 MMgM EF 683. 9 Fényképészeti Lapok 1882.8.132. 10 Uo. 170
