Szotyori-Nagy Ágnes (szerk.): A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 2013-2015 (Budapest, 2015)

Tanulmányok - Kőrösi Andrea: Fosszilis őstulok a keceli tőzegtelepről

rakodás figyelhető meg, ami nem csak korhoz, hanem nemhez is köthető jellemző. A fogazat erősen kopott.

A koponyajellemzők alapján az egyed kifejlett, idősebb hím állat volt. Az állat nemére a méretek mellett az orrcsont tipikus formája, az elcsontosodások mértéke, a szemüregkörnyéki csontlerakódások és a szemüreg formája utal a legjobban. Ezeket a jeleket magyar szürke szarvasmarha bikák koponyáján is jól meg lehetett figyelni.7

AZ ŐSTULOKKOPONYA MÉRETEI

A koponyaméreteket a J. U. Duerst8 és A. Driesch9 módszereivel vettem fel (1. táblázat). A koponya teljes frontalis hossza, a szarvcsapok mérhetősége lehetőséget ad a különböző koponyaindexek számolására. Ezek az arányok jól használhatók más koponyákkal való összehasonlításra. A koponya méretei alapján a Szabadszállás10 és Kecel-tőzegtelepi11 koponyákkal azonos hosszúságú, de kisebb a nagybajomi és a Kecel-rózsabereki őstulok bikakoponyákénál.12 A többi koponyaméretekkel való összehasonlításban a múzeumban lévő koponya általában az egyes méretek tartományaiba jól illeszkedik, néhány esetben azok alsó határába esik. Ez a szarvcsapoknál figyelhető meg jól. A szarvcsapok hossza a többi holocén őstulokkoponyáénál nagyobb, átmérője, báziskörmérete azokénál kicsivel kisebb. Ez felveti, hogy az állat esetleg tehén lehetett, de a többi koponyaméret és az elcsontosodások alapján ez kizárható. A 9. századi zalavári,13 és az őskori váci14 őstulok-szarvcsapok mérettartományai, európai leletek15 is azt erősítik, hogy a koponya bikától származik (2. táblázat).

AZ ŐSTULOKKOPONYÁK ÁLTALÁNOS JELLEMZŐI

Az őstulokra általánosan jellemző: hosszú, széles és lapos koponya, a szarvcsapok vastagok, hosszúak, faluk vastag. A szarvcsapok oldalt, kissé ferdén felfele indulnak, majd előre-felfele fordulnak.16 Csúcsuk visszakanyarodik egymás felé nézve (zárt állású), vagy előre mutat (nyitott). A szarvcsapok átmérője kerek vagy ovális. A szarvak állása elég egységes, a szarvak nem emelkednek magasan a fej fölé, hanem inkább előre irányulnak. Az őstulok fejéle széles, egyetlen boltozatot képez,

7 Körösi 2008.

8 Duerst, Johann Ulrich: Vergleichende Untersuchungsmethoden am Skelett bei Säugern. In Abderhalden, Emil (Hrsg.): Handbuch der biologischen Arbeitsmethoden. Berlin-Wien 1930.125-530.

9 Driesch, von den Aanela: A guide to the measurement of animal bones from archaeological sites. Cambridge 1976.

10 Bökönyi 1972.

11 Vörös István: Early medieval Aurochs (Bos primigenius Boj.) and his extinction in Hungary. Fol.Arch.36. Budapest 1985.193-221. (A továbbiakban: Vörös 1985.)

12 Jánossy Dénes - Vörös István: Pleistozäner Skelettfund des Ures (Bos primigenius Bojanus) von Nagybajom (Ungarn). Fragmenta mineralogica et palaeontologica 10. Budapest 1981. 79-96. Vörös 1987. 70.

13 Vörös 1985.

14 Bartosiewicz László: A horn worth blowing? A stray find of aurochs from Hungary. Antiquity, Volume 71, No.274. Budapest 1997. 1009. Bartosiewicz László: Aurochs (Bos primigenius Bojanus, 1827) in the Holocene of Hungary. In G.-C. Weniger ed.: Archäologie und Biologie des Auerochsen. Neanderthal Museum, Wissenschafliche Schriften 1. 1999.103-117. (A továbbiakban: Bartosiewicz 1999.)

15 Klafs, Gerhard: Zur Formenkenntnis von Bos primigenius Boj. nach Hornzapfenfunden im Mittelelbe-Gebiet. Zeitschrift für Tierzüchtung und Züchtungsbiologie 81. 4. füzet. Hamburg-Budapest 1965. 297-313.

16 Bohlken, Herwart: Probleme der Merkmalsbewertung am Säugetierschädel, dargestellt am Beispiel des Bos primigenius Bojanus 1827. Morphologisches Jahrbuch, Band 103. Heft 4. Leipzig 1962. 509-661. 169. Bökönyi 1972. Vörös 1987.

n