Szotyori-Nagy Ágnes (szerk.): A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 2013-2015 (Budapest, 2015)

Tanulmányok - Takáts Rózsa: Nagy Ferenc tordai gyümölcsfaültetvényének jegyzéke, 1862.

árukatalógusával5 „a gyümölcstermesztés fordulóponthoz érkezett, lezárult a »gyümölcsös gazdálkodás« és elkezdődött a haszonra törekvő gyümölcs-termesztés.”6 1815-ben „Kolo'sváratt” Cseh Jánosnak is megjelent egy „Lajstroma”, mely a koronahegyi kertjében levő facsemetéket ajánlotta a gazdáknak, rövid fajtaleírás kíséretében (a fajtaválaszték: 45 körte, 19 szilva, 12 cseresznye és meggy).7

Surányi Dezső szavai szerint a 19. század közepétől indult a „faiskolák aranykora”. „Birtokosaink is úgy látszik eddig csekélylették ezen ipar ágot, de az utolsó években valóságos műgondot kezdenek sok helyt tenyésztésére fordítani” - írta 1847-ben megjelent statisztikájában az erdélyi viszonyokról Kőváry László.8 Ettől kezdve egyre több gyümölcsöskert (kivált Erdélyben)9 foglalkozott a hazai tájfajták, külföldi kapcsolataik révén pedig - honosító igyekezettel - a kisebb-nagyobb eredménynyel termeszthető nyugati fajták szaporításával. Nagy Ferenc kolozsvári református főiskolai tanár - aki főállása mellett maga is egyik „mentora”10 volt a pomológia tudományának - 1842-ben11 körképet adott az erdélyi gyümölcstermesztés helyzetéről. írásában közel 40 faiskolát, gyümölcsöst tulajdonosuk szerint is felsorolt, s ezek mellett a gyümölcskereskedéssel eredményesen foglalkozó helységek, vidékek (némelyiknél a gyümölcs-tájfajtát is megemlítve) neveit közölte, ahol az érdeklődők oltóvesszőt, csemetét szerezhettek be. Az ő kézírását őrzi az alábbiakban közzétett forrás is,12 amelyben neves tordai kertészetének gyümölcsfajtáit jegyezte fel. A leírást 1862. január 29-én, Kolozsváron keltezte, és a stílusa alapján feltehetően kiadás céljából küldte meg a Magyar Kertészeti Társulat Gyümölcsészeti Szakosztálya számára.13

5 A Bodor-féle [...] első magyar faiskolai árjegyzék, 34 alma, 22 körte, 8 cseresznye, 3 meggy, 3 szilva, 2 kajszi, összesen 72 fajtát, ezen felül naspolya és szederj [eper] oltványt szerepeltetett. In: Surányi Dezső: Gyümölcsfaiskolák kialakulásának története Magyarországon. Kertgazdaság, 39. évf. 2007/1. szám, 17-26.

6 Az uralkodói, főpapi, főúri gyümölcsösök évszázados múltra tekinthettek vissza. Ezekről bő irodalom áll rendelkezésre (Ambrus Lajos, Erményi P. Magdolna, Geday Gusztáv, Csorna Zsigmond, Nagy-Tóth Ferenc, Rapaics Raymund, Surányi Dezső, Takáts Sándor és mások munkáiban!)

7 Cseh János: A’tudósabb kerti Gazdák által származások'Tartományaiból gondosan megvizsgálva, öszve-szerkesztetett, betses tulajdonságú gyümölts termő Tsemetékből 's Fákból, nagy Gond, Szorgalom, 's költséggel szerzett, és tett próba, 's tapasztalás után, szaporíttatottgyűjteménynek Lajstroma. Mellyek Kolo'sváratt a' Cseh János’ Koronahegyi Kertében, ez ideig Tavaszkor, illendő árron megszereztethetnek. 1815. - In: Nagy-Tóth Ferenc: i. m. 67 és 304. - Az irodalom szerint ez a kert megelőzte Bodor Pál faiskoláját, de kereskedési célú katalógusa csak utóbbiénál három évvel később jelent meg, 1815-ben.

8 Kőváry László: Erdélyország statistikája. I. kötet. Kolozsvár, 1847. 30. §. Gyümölcsösök, faiskolák, gyümölcsök fejezet. 104. http://mek.oszk.hu/03500/03576/03576.pdf

9 Erdélyben a tudatos gyümölcstermesztés és ezzel együtt a fajtahasználat- és ismeret sokkal korábban kialakult, mint Magyarországon. Csorna Zsigmond: Erdélyi gyümölcs az Alföldön. In: Novák László Ferenc (szerk.): i. m. 215-245.

10 Mentor - jelentése: pártfogó, tanácsadó, nevelő. - A görög mitológiából ered. Mentór, Alkumusz fia, Odüsszeusz jó barátja és fiának atyai tanácsadója volt.

11 [Nagy Ferenc]: Adatok a’ honi gyümölcstenyésztésről. In: Mentor. Erdélyi népkönyv. Szerk. Nagy Ferenc. 1. füzet. A kir. Lyceum bet[űivel], Kolozsvár, 1842. 57-66. http://mek.oszk.hu/07000/07053/

12 Magyar Mezőgazdasági Múzeum Agrártörténeti Iratok Gyűjteménye (továbbiakban MMgM AI.) AI. 6342.

13 Az 1858-ban alakult Magyar Kertészeti Társulat 1859-ben felhívást tett közzé a birtokosok számára. „Gyümölcsfa törzskönyvet is akartak nyitni. Felszólították a birtokosokat, hogy hazai és külföldi gyümölcsfáik listáját küldjék el ügynökségükhöz. Nagyarányú terv vezette a társulatot, ezzel az akcióval országos gyümölcsfa statisztikát akartak készíteni. Felhívásukra csak kevesen jelentkeztek.” In: Erményi Magdolna, P., i. m. 110.

106