Szotyori-Nagy Ágnes (szerk.): A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 2013-2015 (Budapest, 2015)

Tanulmányok - Takáts Rózsa: Nagy Ferenc tordai gyümölcsfaültetvényének jegyzéke, 1862.

A TORDAI MINTÁKÉRT TULAJDONOSA, ÜRÖGDI NAGY FERENC

A Bereczki Máté pomológus által „Erdély büszkeségedként aposztrofált14 Nagy Ferenc tanár, református lelkész, kertész, borász, újságíró életműve még feldolgozatlan. Jelentőségéhez mérhető részletes és összefoglaló életrajza a művelődéstörténeti szakirodalomban eddig nem jelent meg.15

1804. március 8-án született a Doboka vármegyei Szentandráson.16 A család a Bihar vármegyei Ürögd17 helységből (Kis-Ürögd, Nagy-Ürögd) származott. Ősei között 1604-ben Bocskai hadnagyaként emlegetik Nagy Mihályt, akinek fia, János telepedett át Doboka vármegyébe, Szentandráson, Vízszilváson és Bádokon szerzett birtokot.18 Apja, Nagy Sándor gazdatiszt volt, anyja Debreczeni Borbála. Két testvére volt, János és Rozália. Alsó- és középfokú iskoláit elvégezve Marosvásárhelyen 1825-ig teológiát tanult, s ennek befejezése után 1825-től 1827-ig Lázár Dénes és Móric grófok19 mellett nevelősködött. 1829-ben külföldi egyetemeken képezte magát. 1830-tól 1834-ig ótordai református pap, 1834-től a bölcselet tanára a zilahi református kollégiumban.20 1836-ban már a kolozsvári református kollégium filozófiatanári székében találjuk, s egészen 1872-ig itt működött. Hét évig volt Kolozsváron tanvezető,21 három évig igazgató, s ezzel egy időben tanított 1854 és 1862 között a (Nagyenyedről ekkor ide átkerült) teológiai fakultáson is. Kolozsvári letelepülése után vette feleségül Torda vármegye alispánja, kissolymosi Simon András leányát, Júliát (Juliannát).22 „Kivel Tordán házat és birtokokat kapván,

14 Bereczki Máté: Gyümölcsészeti vázlatok 1-4. kötet, Arad, 1877-1887. http://mek.oszk.hu/09600/09614/ - I. kötet. Arad, 1877. Előszó. 3. számozatlan oldala. [Továbbiakban Bereczki: i. m., a kötet- és oldalszám megadásával.]

15 Az életrajzi adatokat főként az alábbi források alapján állítottuk össze. Nagyobb lélegzetű munkák róla - Galgóczy Károly: Ürögdi Nagy Ferenc erdélyi jeles gyümölcsész és szöllész. In: OMGE Emlékkönyv. Bp., 1885.; Orbán Balázs (1829-1890): XLIII. Torda nevezetes emberei. In: Torda város és környéke. Budapest, Pesti Ny., 1889. 479. 313-314. http://mek.oszk.hu/04700/04756/html/47.html; Geday Gusztáv: Emlékezés nagy elődeinkre: Ürögdi Nagy Ferenc (1804-1874). In: Borászati Füzetek, 2001. 13. évf. 4. sz. 22-24.; Pintér János: Nagy Ferenc (ürögdi). In: Magyar Agrártörténeti életrajzok I-P. Szerk. Für Lajos, Pintér János. Bp., Magyar Mezőgazdasági Múzeum. 1988. 597-599.; Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái, Magyar írók élete és munkái I-XIV. Budapest, Hornyánszky. 1891-1914. [Továbbiakban: Szinnyei: i. m.]; Sajószentandrás. In: Szolnok-Doboka vármegye monographiája. VI. kötet. A vármegye községeinek részletes története. Tagányi Károly, Dr. Réthy László és saját kutatása, adatgyűjtése alapján írta Kádár József. Kiadja Szolnok-Dobokavármegye Közönsége. Deésen, 1903. 44-45.

http://mek.oszk.hu/04700/04755/html/index.html [Továbbiakban: Sajószentandrás. In: Szolnok-Doboka vm.J - Eddig ismert kisebb életrajzi adalékokat nyújtó források: Bereczki Máté: Gyümölcsészeti vázlatok I-IV. kötet, Arad, 1877.; 1882.; 1884.; 1887.; Ürögdi Nagy Ferenc. In: Kertészeti Lexikon, 1910.; Magyar életrajzi lexikon, CD-ROM, Bp. Arcanum Adatbázis Kft., 2001.; Sulyok Józsefné: Ürögdi Nagy Ferenc. In: Szépzöld, a Kwizda Agro Hungary Kft. honlapja. http://www.szepzold.hu/bereczki_mate

16 Sajószentandrás (Doboka vm. - Ma Sieu-Sfántu, Románia).

17 Kisürögd (Bihar vm. - Ma: Chi$irid, R.) és Nagyürögd (Bihar vm. - Ma: Nojorid, R.) Váradtól délre fekvő, már a 15. században említett települések Bihar vármegyében, 1660-ban elnéptelenedtek, majd újratelepültek.

18 Nagy Iván: Magyarország családai czimerekkel és nemzedéki táblákkal, 8. kötet, Pest, 1861. 83.; Vízszilvás (Doboka vm. - Ma: Siliva$, Kolozs m. Románia), Bádok (Doboka vm. - Ma: Báde^ti, korábban Badoc, Kolozs m., Románia).

19 Lázár Dénes gróf (1816-1876), 1848/49-es honvéd alezredes, Lázár Mór gróf (1817-1865), 1840-ben Marosszék tiszteletbeli jegyzője, 1848/49-ben honvédtiszt. Élete végén főleg lótenyésztéssel foglalkozott. Az ősi, gyalakutai és szárhegyi Lázár családról Lázár Miklós gróf (1819-1899) írt és jelentetett meg 1858-ban monográfiát A gróf Lázár család címmel, Kolozsváron.

20 Zilah (Szilágy vm. - Ma: Zaläu, R.). 1630-ban Zilah városa már működő kollégiummal rendelkezett, alapításának ideje eddig ismeretlen. 1646-tól kezdték meg az iskolai anyakönyvek vezetését, és ez évből származik a kollégium pecsétje is. Petri Mór: Szilágy vármegye monográfiája. XIX. Iskolák ügye. 2. I. kötet. 573. http://vmek.oszk.hu/04700/04750/ html/60.html

21 Tanvezető - paedagogarcha. A régi református kollégiumokban a nagydiák-segédtanítókat (praeceptor privatus, praeceptor publicus) irányító és felügyelő tanár, általában pedig az elemi és középfokú oktatásra felügyelő professzor volt, az igazgató, rector mellett az iskola vezetője tanügyi kérdésekben. A köz- és magántanítók pedagógiai, módszertani segítője, oktatója.

22 A Házsongárdi temető síroszlopának felirata szerint: Simon Júliánna: Szül. 1816. aug. 16. Megh. 1881. ápril. 4. (Erdélyi Digitális Adattár [továbbiakban EDA]) http://eda.eme.ro/handle/10598/26459?show=full

107