Szotyori-Nagy Ágnes (szerk.): A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 2013-2015 (Budapest, 2015)
Tanulmányok - Fülöp Éva Mária: "Kedves Hazámfiai, mozdulni kell…" Egy elfeledett georgikoni: Angyalffy Mátyás András (1776-1839)
léteznek, de hazánkban társaság nincs, a lap pedig egy személy munkájának köszönhető.333 Nálunk még csak praktikus, s nem theoretikus gazdák vannak. Hallott olyan véleményt is, ami az MGB létjogosultságát kérdőjelezte meg, hiszen ilyesmi csak a „deákos gazdáknak” való, ám szerinte ezek a vélekedők alig ismernek mást a „szemes jószágnál és a réti szénánál.” Véleménye szerint „ha mí-is pallérozottabb gazdaságokat ez áldott honunkba bé-hozni akarunk, szükséges akkor a Mezei Gazdák’ Barátja”.334 Hasonlóképpen, kéri a tehetős birtokosokat egy „Magyar Mezei Gazdasági Társaság”335 megalapítására. Angyalffy egy másik javaslatra, amely szintén egy honi gazdasági társaság felállításáról érkezett, válaszul ezt írta: „Tagadhatatlan igazsággá lön az, hogy a melly országnak virágzik a’ gazdasága, annak a’ népe szaporodik, az emberisége csinosodik, és az ereje gyarapodik.”336 Van már „egy becses állattenyésztetésére ügyelő társaság,337 de ez csak ága az egésznek...”338 A gazdasági társaság felállítása mindvégig Angyalffy érdeklődési körébe tartozott, azt szükségesnek ítélte a honi gazdálkodás előmenetele érdekében. „Hazafiak! öszve kell állani, ’s társaságot alkotni; ama’ halhatatlan érdemű hazánk’ naggya a’ hitel classicus írója szava szerént...”339 Ismételt kísérlet gazdasági szaklap kiadására: a Mezei Gazda (1832) Angyalffy második lapkiadási próbálkozása a „Mezei Gazda. Vagy a' mezei ’s házi gazdaság’ minden ágaira terjedő Folyóírás". Ezúttal, bizonyára az első kísérleténél nagyobb siker reményében, arra utalt a folyóirat célját illetően, hogy - amint a magyar tudós társaság szervezésekor is kinyilvánította véleményét a nem csak egy területre kiterjedő társulásról - tematikájában e lap is sokirányú lesz. E „folyóírás” „figyelmetes szemmel fogja követni és közleni mind azt, a’ mi Hazánkban ’s a’ Külföldön Honunk gazdasági ’s mesterségi előbbrehaladására szolgálhat.”340 Havonta egy füzetet tervezett megjelentetni, egy vagy több kőmetszettel. Egy féléves folyam így 6 füzetből állt, ennek ára 5 Ft volt. Előfizetni lehetett a Länderer kiadónál, postán, a könyvkötőknél, könyvtárosoknál, utóbbiaknak a pesti vásárkor tervezte elküldeni a példányokat. Minden füzet végén „Vegyes tárgyú toldalék”, tanácsok, érdekességek, valamint „Követésre méltó példa" volt található.341 Továbbá, egy csatolt lapon, eltérően a 333 Hoffmann István számtartó: Némelly észre-vételek a’ Mezei Gazdák’ Barátjáról. Lepsény (Veszprém vm.), 1830. jan. 9. MGB VII. D. Nr. 5. Jan. 17.1830. pp. 65-68. 334 Hoffmann István számtartó: Némelly észre-vételek a’Mezei Gazdák’ Barátjáról. Lepsény (Veszprém vm.), 1830. jan. 9. MGB VII. D. Nr. 5. Jan. 17.1830. pp. 66-67. 335 Hoffmann István számtartó: Némelly észre-vételek a’Mezei Gazdák’ Barátjáról. Lepsény (Veszprém vm.), 1830. jan. 9 MGB VII. D. Nr. 5. Jan. 17. 1830. p. 68. 336 Magyar gazdasági Társaság’ felállításáról. MGB XII. Db. Nro. 14. 1831. máj. 22. p. 209. Angyalffy a társaság szervezésére és az áldozatvállalásra az 1827. évi 12. tc.-et hozza fel, amikor is 250 000 Ft gyűlt össze a nyelvtudományok művelésére (azaz a Magyar Tudós Társaság felállítására). MGB XII. Db. Nro. 14.1831. máj. 22. p. 212. 337 A Széchenyi István gr. által a „Pesti pályafutások” támogatására, a lótenyésztés fejlesztésére létrehozott, 1830 januárjában megalakult Állattenyésztő Társaság. 1835-ben, a társaság működését a mezőgazdálkodás egészére kiterjesztve, jött létre a Magyar Gazdasági Egyesület. Fülöp É.: Állattenyésztő Társaság. 1994.; Fehér György - Fülöp Éva: A keszthelyigazdasági szakoktatás története. 1848-1945 (Az „Országos Gazdászati és Erdészeti Tanintézet”-től a gazdasági akadémiáig). Komárom-Esztergom Megyei Múzeumok Közleményei (KEMMK, Tata) 7. Főszerk. Fülöp Éva, szerk. Kisné Cseh Julianna, Kemecsi Lajos. Tata 2000, 383-405.: 385. 338 MGB XII. Db. Nro. 14.1831. máj. 22. p. 213. 339 MGB XII. Db. Nro. 14.1831. máj. 22. p. 215. 340 MG II. füzet 1832. Pest 341 Pl. bajor példára hivatkozva javasolta, hogy országutak mellé gyümölcsfákat ültessenek. MG Negyedik Fűzet. 1832. 101
