Szotyori-Nagy Ágnes (szerk.): A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 2011-2012 (Budapest, 2012)
Tanulmányok - Takáts Rózsa: Céhes kézműipar forrásai a Magyar Mezőgazdasági Múzeumban II. Iratok
7. Az esztergomi magyar szabó céh legényrendtartása (1869 - Esztergom, Esztergom vm.) AI. 3900. leltári szám.51 14 X 21,5 cm, 4 oldal. Nyomtatott. Magyar nyelvű. Tartalom: A „kis czéh” vagyis legénycéh számára általános szokás szerint a fő céh, itt az esztergomi magyar szabó céh mesterei alkották meg az artikulusokat. Magyarországon a legkorábbi legénycéh 1429-ben a kassai takácsok, 1433-ban pedig a pozsonyi pékek céhe mellett alakult.52 Az esztergomi szabó céh szabadalomlevele 1763-ból maradt fenn, de a Céhkataszter adatai szerint már 1737-től találhatók iratai, s a céh mestereinek fogalmazásában keletkezett első legényrendtartása 1749-ben kelt. Ezek is, valamint az 1830-as évekből fennmaradt legények ládája más gazdag tárgyi és dokumentumanyaggal az Esztergomi Balassa Bálint Múzeum gyűjteményében találhatók. A 14 cikkelyből álló legényrendtartás teljes szövegét a Függelékben közöljük. II. CÉHKÖNYV 1. Pékek céhkönyve (1741-től vezetve - Pécs, Baranya vm.) AI. 4121. leltári szám.53 22 X 32 cm, 133 lap (176 beírt oldal), kötet, bordás gerincű, valódi bőrkötésben. Kézírásos. Német nyelvű. Tartalom: A céhkönyv a pécsi székhelyű, Baranya és Somogy megyék területén működő pékek céhének bejegyzéseit tartalmazza. Találhatók benne „Stadt- Meister”-ek és landmajszterek54 (mohácsi,55 szombori,56 copesvari,57 canisai,58 sziklosi,59 ratzvarossi,60 manoki,61 petsvari62 Gross-szigethi63 vidéki mesterek), akik egy céhet alkottak. Elég rendszertelenül töltötték ki, a helységnevet nehéz megtalálni, vagy sok helyütt nem jelölték. Több részre tagolódik. Az első bejegyzés 1741-ből származik. 51 Céhkataszter II. 71. Privilégiumként megadva. Múzeumba kerülése 1964-ben, vétel útján történt. 52 A legénycéhek a 16. századtól egyre önállóbb érdekvédelmi szervezetekké váltak, és sokszor kerültek szembe a mesterek testületéivel. Az 1813. évi céhszabályok, majd az 1852. évi rendelkezések csak a segélyezés céljából alakult testületek működését engedélyezték. (Dóka Klára: Pest-Pilis-Solt megye kézműipara a török kiűzésétől 1872-ig. Bp. 2010. Kézirat 40-42.) 53 Céhkataszter II. 405. Molnár céhkönyvként. Múzeumba kerülése vétel útján, 1964-ben történt. 54 Bodó Sándor: Céhes mesterek, landmajszterek és kontárok Észak-Magyarországon 1872-ig. In: Ethnographia 1975. 542. 55 Mohács 56 Szombor=Zombor (ma: Sombor, Szerbia) 57 Copesvar=Kaposvár 58 Canisa=Kanizsa a ma Vajdaságban (Szerbia) fekvő Kanizsamonostor (Banatski Monostar), Törökkanizsa (Növi Knezevac), esetleg Magyarkanizsa (Kanjiza) is lehet, kevéssé valószínű, hogy a Zala megyei Nagykanizsáról van szó. 59 Siklós 60 Rácváros, 1954 óta Pécs településrésze. 61 Mányok, ma Nagymányok (Tolna m.). 62 Pécsvárad 63 Szigetvár 45
