Szotyori-Nagy Ágnes (szerk.): A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 2011-2012 (Budapest, 2012)

Tanulmányok - Takáts Rózsa: Céhes kézműipar forrásai a Magyar Mezőgazdasági Múzeumban II. Iratok

I. része: Mesterek évenkénti befizetett Jahrschillingjeit tartalmazza. Ez általában 51 xr. Az erre vonatkozó bejegyzések 1774-1800-as évig tartanak.

II. része: 1801-el kezdődik a protocollumnak az a része, amelyben a céhláda átadásakor, a ládapénz állásáról, illetve a céhmesterek és alcéhmesterek választásáról találhatók rövid bejegyzések egészen 1852-ig, majd egy rész foglalkozik a kiadások könyvelésével és az eskü-letételekkel (1740-1793).

III. része: Az árak limitációit 1807—1821-ig évenként többször is rögzítették. Itt nagyrészt a különféle lisztminőségek árai találhatók.

Utolsó két oldalon a pékek céhének kétféle esküszövege.

A baranyai pékek (sütők, fehérpékek, zsemlesütők) céhének a Baranya Megyei Levéltárban találhatók még fontos iratai, így ott is megvan egy protokollumuk az 1699-1855 közötti időszakra, melyet jegyző- és mesterkönyvként, valamint pénztárkönyvként használtak. Más, ugyancsak baranyai szakmák (így a kovácsok) testületéihez hasonlóan, egész megyére kiterjedő, sőt még annál is szélesebb hatókörrel működött a testület.64

2. Molnárcéh eskümintája

(1780 körül - Székesfehérvár, Fejér vm.)

AI. 64. leltári szám.65

12 X 18 cm, 12 lapos füzetbe fűzve. Restaurált. Német nyelvű.

Tartalom: Kézírással készült kis füzetecske, mely az 1748-as privilégiummal rendelkező, székesfehérvári molnárcéh eskümintáit tartalmazza. Az 1-3. oldalon a céhmesterek, a 4-5. oldalon a molnármesterek, a 6-7. oldalon a fiatal mesterek, 8-9. oldalon egy molnárifjú, a 10-12. oldalon a céhbeli fiatalok esküje. A 13. oldalon utólagosan, más kézírással egy általános, rövidebb esküszöveg szerepel.

III. CÉHES BIZONYSÁGLEVELEK66

A céhiratok jelentős és többnyire dekoratív irattípusa a bizonyságlevél (köznyelvben néhol tévesen céhlevélnek minősítik). A bizonyságlevelek egyéb, korabeli és céhirodalomban használt elnevezései: Kundschaft, vándorlevél, munkaigazolvány, Lehrbrief, Briefzeugen, testimoniális levél, tanulólevél, tanúságlevél, tanúsítvány, bizonyítvány, szabadulólevél, felszabadító levél (és a Céhkataszterben ide sorolták a mesterlevelet és ajánlólevelet is).67

Formai (hitelesítők száma, tisztsége) és tartalmi szempontok szerint is némi eltérés található a tanulólevél (inasfelszabadító levél) és a Kundschaft (vándorlevél) között, de a használat módja (vándorolni készülő, felszabadított inas vagy vándorláson lévő legény igazolása) és a külső forma is (igényes nyomdai vagy díszített

64 Baranya Megyei Levéltár IX. 17. 1. Pécsi Pék (sütő, fehérpék, zsemlyesütő) céh protokolluma. Ebben nagyrészt Pécs város és a közvetlen környékén lévő helységek mellett Somogy és Veszprém megyei települések is szerepelnek, részben mint a mester születésének, részben mint működésének helye. (Papp Zsófia, Baranya megyei levéltáros szíves tájékoztatása alapján.)

65 Céhkataszter II. 91. 1961-ben leltározva, forrása ismeretlen. (RMA).

66 Kaszás M., 25.

67 Rózsa M., 224.

46