Szotyori-Nagy Ágnes (szerk.): A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 2011-2012 (Budapest, 2012)
Tanulmányok - Takáts Rózsa: Céhes kézműipar forrásai a Magyar Mezőgazdasági Múzeumban II. Iratok
A pápai, 1701-es privilégiummal44 rendelkező kádár (bodnár) céhnek különböző közgyűjteményekben (Veszprém megyei Levéltár, a Bakonyi Múzeum, ELTE Könyvtára stb.) gazdag írott és tárgyi forrásai vannak, a bemutatott eredeti privilégium másolati példánya és szövege megtalálható az Országos Levéltárban is.45 6. Csizmadia céh szabályzata (1820 - Ráckeve, Pest-Pilis vm.) AI. 8064. leltári szám.46 25,5 X 36,5 cm, 10 lapos, füzetbe fűzve. Eredetileg merített papír, laminálással restaurált. Magyar nyelvű. Tartalom: Az 1813. évi Általános Céhszabályzat alapján készült, 49 paragrafusból álló királyi céhlevél, kézzel lemásolva. A 10. cikkelyében még a vándorlásra bocsátandó legény tanúlevelének (Kundschaft) szövegezését írja le.47 A 12. cikkelyben is a Kundschaft céhládába adásáról rendelkezik.48 Ugyanígy a 15. cikkelyben a földesúrnál szolgálatban állott legény is mesterré válásához bizonyságlevelet köteles hozni az utolsó céhes mesternél töltött idejéről. A 26. cikkelyben a mesterré válás taksájaként 15 forintot ad meg (a későbbi 25 forinttal szemben). Egyéb szövegezésben teljesen megegyezik a pápai bodnár céh előbb ismertetett nyomtatott privilégiumával. A végén olvasható záradék szerint: „Az Originális Articulust meg akarvánn kíméllni, a’ Ns. Czéh Érdemes Elöljárói a’ XLVIII-dik Czikkelybéli Parantsolat szerént Párban ekképpen íratták le. 1820-dik Esztendő Május Hónapjában Rátz Keviben. a’ Reformátusok Leányi Oskolájában Tanító Kurtán ’Sigmond által.” A ráckevei, eredetileg 1697-ben királyi szabadalomlevelet nyert49 csizmadiák 1817-ben újították meg artikulusaikat, ennek másolata az ismertetett irat. Az eredeti privilégiumok a céh több tárgyával, dokumentumával együtt a Ráckevei Árpád Muzeális Gyűjtemény és Kiállítóhely őrizetében vannak.50 44 Reizner János idézett müvében a kádárok (pintérek) 1701. július 27-én, Pápán, Esterházy Antal gróf által megerősített, 22 pontból álló céhszabályzatát említi, hiteles, magyar nyelvű másolatban az Esterházy grófi család, azóta megsemmisült, pápai levéltárának leírásakor . Ugyancsak egy 1760. november 23-án, Esterházy Károly gróf által megerősített, 18 artikulusból álló német nyelvű rendszabály meglétét írja le (Reizner J.: 636.), az 1701. évi szabadalom megtalálható MOL. C 25 - Helytartótanácsi levéltár - Acta mechanica - Veszprém m - N. 1/12. és N. 2174. (Céhkataszter II. 209.). 45 MOL. A 39- 1845 - N. 1.; E 166-V. Ferdinánd-N.251. (Trostovszky G.: 124.) 46 A Céhkataszterben nem szerepel. 1986. december 15-én leltározták. Vétel. 47 Nem a vándorkönyvét, melyet 1816-tól tettek kötelezővé, de még évtizedek múlva is adtak ki egyes céhek vándorlevelet. Horváth Gergely Krisztián: Útlevélpolitika a rendi korszak végén. Moson vármegyei tapasztalatok. In: Regio. Kisebbség, politika, társadalom. 16. évf. (2005.) 1. sz. 27-51. http://www.epa.hu/00000/00036/00057/pdf/27-51.pdf 48 Míg az 1829 utáni nyomtatott szabadalomlevelek e paragrafusban a vándorkönyvekre vonatkozó 10492. számú Helytartótanácsi rendelkezés követelményeire utalnak. 49 E legkorábbi privilégiumuk az Országos Levéltárban található, a Pest Megyei Levéltárban a mezőváros iratai között fellelt adat szerint azonban már negyven évvel korábban létezett a céh, mert 1656-ban Wesselényi Ferenc nádortól kapott articulusaikat a kecskeméti csizmadiák vették át. Miskei Antal: Egy mezőváros kézműipara a 15-16. században. In: Eszmék, forradalmak, háborúk. Vadász Sándor 80 éves. Háda-Ligeti-Majoros-Maruzsa-Merényi-Petneházi (szerk.), ELTE Újkori Egyetemes Történeti Tanszék, Bp. 2010. 423-434. http://tortenelemszak.elte.hu/data/23762/ MiskeiAntal.pdf 50 Céhkataszter II. 376. 44
