Szotyori-Nagy Ágnes (szerk.): A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 2011-2012 (Budapest, 2012)
Múzeumpedagógia, múzeummetodika, múzeumi kommunikáció - Kovács-Juhász Gabriella: A Vajdahunyadvár épülete, mint kiállítási "tárgy"
Az épület különlegességei közé tartozik részben a neve. A Vajdahunyadvár elnevezés arra utal, hogy az Erdélyben található, Hunyadi Mátyás birtokaként számon tartott középkori Vajdahunyad Vára épületének jelentős részletét tervezte bele Alpár Ignác a mi múzeumépületünkbe. Ezenkívül számos más épület, például a segesvári vár, a szepescsütörtökhelyi Zápolya-kápolna vagy a Jáki templom egy-egy részlete is fellelhető itt, némileg módosítva, főként kicsinyítve és harmonikusan hozzáillesztve az épület többi részéhez. A másik különlegesség a négy építészeti stílus egyszerre történő megjelenítése egyetlen épületkomplexumban, ami gyakorlatilag legalább 800 év építészettörténeti változásait öleli fel. A román, gótikus, reneszánsz és barokk stílusjegyek kitűnően megfigyelhetők az egyes épületcsoportokon. Alpár Ignácnak ráadásul sikerült rendkívül bravúrosan összehangolni a négy stílust oly módon, hogy azok cseppet sem zavaróak egymás társaságában, sőt, épp ellenkezőleg, csodálatosan kiegészítik egymást és harmonikus egységet alkotnak.3 A Vajdahunyadvár épületének történetét, keletkezésének módját, a világháborúk és az 1956-os forradalom alatt elszenvedett viszontagságait, nevének magyarázatát, az épületkomplexumban megtalálható négy építészeti stílust, és még sok más tudnivalót és érdekességet órákon át lehetne sorolni. Az általános tárlatvezetéseink illetve számos múzeumpedagógai foglalkozás során is elhangzik jó néhány információ az épületről, mint a Magyar Mezőgazdasági Múzeum otthonáról. Az úgynevezett Szórakoztató Vártörténeti Séta azonban nemcsak érintőlegesen, hanem kifejezetten a teljes épületkomplexum bemutatása által nyújt példát az épített és a természetes környezet összhangjára. Mindezt egy másfél órás sétába tömörítettük a Közművelődési Főosztály szervezésében, így jött létre a fent említett nevet viselő épülettörténeti tárlatvezetés. Sok éve igénybe vehető már a látogatók részéről ez a szokatlan formájú tárlatvezetés, hiszen itt nem egy vagy több kiállítás bemutatásáról van szó a múzeumépületen belül, hanem zömében azon kívül zajlik a séta, és maga az épület a „kiállítási” tárgy, melyről a tárlatvezetés szól. Szó szerint sétát teszünk a vár kapuján kívülről indulva, ahol az érdeklődő csoport megismerkedhet a Városliget, a Városligeti-tó, illetve a Széchenyi-sziget keletkezésének történetével, az épület tervezőjével, Alpár Ignáccal és az épület kívülről látható tornyaival. Az udvar belseje felé haladva az építészeti stílusok kerülnek bemutatásra, hiszen innen jól beláthatóak, összehasonlíthatóak. Itt máris egy különlegességet nyújtunk látogatóink számára, mivel körbesétálhatnak az - egyébként elzárt és csak ritkán látogatható - román stílusú épületrész pompázatos kerengőjében is. Továbbhaladva Károlyi Sándor, Anonymus és néhány híres agrártudós szobrával is megismerkednek az érdeklődők, majd körülbelül egy órányi séta után bemegyünk az épületbe, ahol a múzeum szakkönyvtárába léphetnek be a csoportok. A szakkönyvtárat csak a múzeum dolgozói vehetik igénybe, illetve kutatók, egyetemi hallgatók kizárólag engedéllyel látogathatják, azonban ilyenkor kivételt teszünk, és a látványos könyvtárba immár a látogatók is betekintést nyerhetnek. Mintegy fél órán keresztül hallgathatják a könyvtár történetét, és ismerkedhetnek meg többszáz éves könyvekkel. A Múzeum agrártörténeti szakkönyvtára a múzeum alapításával egy időben, 1896-ban létesült. Több helyszínen is tárolták a könyvtár egyre gyarapodó könyvál3 Dr. Toborffy Géza: A M. Kir. Mezőgazdasági Múzeum épületcsoportjának műtörténelmi vonatkozásai. Bp. 1939. 270
