Szotyori-Nagy Ágnes (szerk.): A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 2011-2012 (Budapest, 2012)
Múzeumpedagógia, múzeummetodika, múzeumi kommunikáció - Kovács-Juhász Gabriella: A Vajdahunyadvár épülete, mint kiállítási "tárgy"
lományát, a tervek szerint az is felmerült, hogy a Jáki kápolnában helyezik el. Végül a román stílusú épületcsoport Kínzótornyába került, hosszú időn keresztül itt is maradt, majd 1983 nyarán költöztették át végleges helyére, a barokk épületszárnyba. Az új könyvraktár a földszinten, az 1985-ben átadott 28 személyes olvasóterem az emeleten kapott helyet, ahová olvasótermi asztalok és székek, katalógusszekrények kerültek, a berendezést azonban még további arcképek, szobrok, és egy barokk stílusú antik óra is kiegészíti. A terem közepén egy aranyozott antik facsillár található. A múzeum szakkönyvtárának olvasóterme már megjelenésében is rendkívül impozáns, különleges élményt nyújt a látogatónak.4 Jelenleg hozzávetőlegesen 100000 könyvet, folyóiratot, CD-t és DVD-t tartanak nyilván a könyvtárban. Gyűjtőköre kiterjed az agrártörténet, agrártudomány, erdészet, vadászat, halászat, élelmiszeripar, természettudományok, történettudomány, néprajz, közgazdaságtan, régészet, szociológia, statisztika, agrár-közigazgatás, és szakoktatás területére egyaránt. A könyvtár főként magyar nyelvű kiadványokat, kisebb részben idegen nyelvű anyagot gyűjt.5 Ezek között számos könyvtörténeti ritkaság látható. Közép- és Nyugat-Európában már a 16. század óta jelentek meg nyomtatott és fametszetekkel is ellátott füveskönyvek, Magyarországon a török megszállás miatt csak később került sor kiadásukra. írásmódjukat tekintve latin és német gót betűk jellemzik ezeket a könyveket, melyeket a vártörténeti sétáinkon résztvevő látogatóink nemcsak megtekinthetnek, hanem kesztyűvel bele is lapozhatnak ezekbe a művekbe, egészen közelről nézegethetik őket. A nagy érdeklődésre való tekintettel a Szórakoztató Vártörténeti Sétát tovább fejlesztettük, így jött létre egy megállapodás a Római Katolikus Egyházzal, amely az épületkomplexumhoz tartozó Jáki kápolnát működteti. E szerződés értelmében a fent ismertetett vártörténeti séta - látogatói kérésre - kiegészül a Jáki kápolna megtekintésével és az egyház munkatársa általi bemutatásával. A vártörténeti sétákra évről évre igényt tartanak főképpen felső tagozatos, középiskolás, illetve felnőtt csoportok, és különösen népszerű nyugdíjas klubok körében. Előszeretettel veszik igénybe művészettörténet szakos hallgatók, sőt idegenvezetést tanuló csoportok is. Különösen a tavaszi és őszi időszakokban nagyobb az érdeklődés, ennek megfelelően az udvari sétát magába foglaló programot ünneptől ünnepig, minden évben május 1-jétől október 23-ig lehet igénybe venni, hiszen nagymértékben függ az időjárástól a séta megtartásának lehetősége. Azonban arra is van mód, hogy rossz idő esetén az épület belsejében tegyünk sétát és ismerkedjünk meg annak jellemvonásaival. Igaz, belülről nem lehet olyan nagy területet bejárni, mint kívülről, azonban számos érdekességgel találkozhatunk itt is, mint például a barokk épület emeleti aulájában a négy évszakot szimbolizáló szobrok, de megcsodálhatjuk a gótikus épületszárnyban a küllőköves rózsaablakot is, gyönyörű, színes ólomablaküvegeivel és a magyar címerrel, illetve a történelmi Magyarország társországainak címereivel. Kizárólag az épületen belül csodálhatóak meg a páratlan gótikus fal- és mennyezetfestések, illetve ólomablakok, melyeknek üvegei a híres üvegfestő mester, Róth Miksa műhelyében készültek. A vártörténeti sétákat előzetes egyeztetés alapján lehet igénybe venni, ilyenkor időpont-egyeztetés történik mind a csoport vezetőjével, mind a könyvtárral, illetve ha igény van rá, a Jáki kápolna dolgozójával is. Az ide látogató csoportok vezetői pontos felvilágosítást kapnak a séta menetéről, időtartamáról. 4 A Magyar Mezőgazdasági Múzeum 90 éve. Szerk.: Dr. Szabó Loránd. Bp. 1986. 5 http://www.mezogazdasagimuzeum.hu/article.php?article_id=8 [Az oldal megtekintésének időpontja: 2011. 09.15.] 271
