Szotyori-Nagy Ágnes (szerk.): A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 2011-2012 (Budapest, 2012)
Múzeumpedagógia, múzeummetodika, múzeumi kommunikáció - Radics Boglárka: "Önként és dalolva" - a gyermekcípőben járó önkéntes program felnőtté válásának lépései a Magyar Mezőgazdasági Múzeumban
szoros kapcsolatban egyetlen egészségügyi, szociális, környezetvédelmi, kulturális, tudományos vagy esélyegyenlőségi szervezettel sem, hogy ott önkéntes tevékenységet vállaljak, és szüleim a kommunista szombatokkal kapcsolatos negatív emlékek miatt szintén nem álltak előttem követendő példaként. Annál inkább meglepett amikor - alighogy munkába álltam - a Múzeumok Éjszakája elnevezésű, múzeumi körökben igen nagyszabású esemény utómunkái kapcsán azt a feladatot kaptam, hogy a rendezvényen részt vevő önkénteseknek fogalmazzak köszönőlevelet. Roppant kíváncsi lettem, kik ezek az emberek, akik fizetség nélkül dolgoznak, mi a motivációjuk, és vajon hogyan lehetne - a legnemesebb értelemben - úgy kihasználni a bennük lévő erőforrást, hogy az elégedettséggel töltse el az intézményt valamint az önkéntest is. Az akkor még önkéntes-kapcsolattartó, ma már önkéntes-koordinátor titulussal illetett munkatársnőm, Juhász Gabriella segítségével nyertem betekintést a Magyar Mezőgazdasági Múzeum önkéntes programjának megszületésébe (habár akkoriban inkább ösztönös, mint tudatos programnak volt nevezhető), s hogy még mindig a címben használt metaforára építsek, az önkéntes-program szakaszait az Erickson- és Freud-féle életkori periódusokba való jelképes behelyezéssel szemléltetem. „Születés előtti fejlődés”: AZ ALAPHELYZET Mivel a születés előtti fejlődés összefügg az anyai szervezet állapotával és az anya életmódjával, fontos, hogy a múzeumot, mint - a hasonlattal élve - anyaintézményt, alapállapotában bemutassam. A Magyar Mezőgazdasági Múzeum országos múzeum, melynek elsődleges célja a magyar mezőgazdaság történeti és tematikus kiállításokon keresztül történő bemutatása, a témakörben kutatások végzése, a gyűjtemények gondozása és gyarapítása, valamint a látogatókkal folyamatos kapcsolattartás, mezőgazdasági témájú családi napok és egyéb programok szervezése, dráma- és múzeumpedagógiai foglalkozások tartása, ezek által a felnőttek és gyermekek megszólítása, ismeretek átadása, egyetemisták, agrárszakemberek kutatási lehetőségének biztosítása szakkönyvtárunkban illetve muzeológusaink segítségével. A második évezred első évtizedében múzeumunk csak lassan ébredt rá, hogy a csökkenő számú munkaerő és a profit-orientáltsággal magyarázható növekvő feladatok fordított aránya miatt új erőforrások után kell néznie. S hogy ez az erőforrás akár lehetne humán is, az csak akkor tudatosult, amikor először - nem belülről szerveződőén, hanem külső megkeresésre - megjelentek az első önkéntesek. Sokszor persze nem érdektelenül, amit - véleményem szerint - senkinek sincs joga az önkéntesek szemére vetni... Hiszen természetes, hogy mindenkinek más a motivációja. Más okból kezd nyitni a világ felé egy magányos nyugdíjas asszony, és egy kisgyermekes anyuka. Mást lát az önkéntességben egy egész életében szociális területen tevékenyen részt vevő, vallásos családapa, mint egy pályakezdő munkanélküli. Sorolhatnám még a különböző élethelyzeteket, amelyek arra ösztönzik az embert, hogy önkéntes munkát vállaljon, de talán ésszerűbb, ha a motivációkat csoportosítom (amit felsorolásszerűen az önkéntesek elégedettségének taglalásánál már érintettem) úgy, ahogyan azt dr. Bartal Anna Mária egy ausztrál kutatásból adaptálta. Ezek szerint tehát az önkéntesek tíz fokú motivációs skálája a következőképpen alakul: 247
