Szotyori-Nagy Ágnes (szerk.): A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 2011-2012 (Budapest, 2012)
Múzeumpedagógia, múzeummetodika, múzeumi kommunikáció - Wellisch Maya: A múzeumi filozófia drámapedagógiai értelmezése
hogy miért okoz olyan örömet neki egy-egy mese. De hogy jót tesz neki, és szüksége van rá, azt pontosan érzi. A gyermek mesehallgatás közben képeket lát, ezek a képek az ő fantáziájából, az ő tudattalanjából származnak, és így segíthetik hozzá a lelkében élő káosz rendezéséhez. így találhatja meg a gyermek a kapcsolatot a mese általános igazságai és az ő konkrét érzései között. A kész, felkínált képek ezt a folyamatot megzavarják. Az illusztrátor nem tudhatja, hogy az adott gyermek számára milyen a sárkány, ő csak a saját sárkányát rajzolhatja meg. A gyönyörű királylány mindenkinek másképpen szép, és igazán mély közünk csak saját képeinkhez lehet. Tulajdonképpen kár, hogy a legtöbben kisgyermekkoruk elmúltával hátat fordítanak a népmeséknek. A mesék és gyermekeink reakciói feleleveníthetik saját gyermekkorunkat, és érett felnőttként, felnőttkori tapasztalatainkkal összevetve befogadhatjuk a mesék felnőtteknek szóló üzeneteit is. Az élet, a fejlődés nem áll meg a felnőttkor elérésével, akkor sem, ha a népmesék az ez utáni életszakasszal már keveset foglalkoznak. Talán ha még egy generációnyi tapasztalattal gazdagabban, unokáinknak mesélve harmadszor is belemerülünk a mesék világába, unokáink gyermekkorával egyszerre élvén újra saját és gyermekeink gyermekkorát: újabb, addig nem sejtett rétegek tárulhatnak fel előttünk. MÚZEUMANDRAGÓGIA: AZ ELHANYAGOLT FELNŐTTEK... Múzeumandragógiáról, múzeumi felnőttképzésről beszélni ma nagyon időszerű, és társadalmi kihatása miatt valóban nagyon fontos is. Egy 2011. évi kérdőíves látogatói felmérésem szerint a válaszadók mindössze 21 százaléka volt 18 éven aluli, a többiek, a 79 százalék felnőtt korú volt, miközben a múzeumi oktatás főleg iskolás korcsoportoknak szól. A számok magukért beszélnek: a múzeumok lehetősége és felelőssége az élethosszig tartó tanuláshoz nyújtott információ- és tudásközvetítésben óriási. A családok számára megnőtt a szerepe a múzeumi hétvégi komplex, lehetőleg interaktív rendezvényeknek, programoknak, ahol szinte minden korosztály együtt tanulhat, közösen élhetnek át élményeket. Tanulás élethossziglan Közösségfejlesztő szerepe elvitathatatlan a múzeumandragógiának. Segítő kezet kell nyújtani a felnőtt embereknek abban, hogy az életen át történő tanulást múzeumi helyszínen gyakorolhassa: megismerhesse az emberiség sokféle tudását, megértse a kulturális, vallási, civilizációs különbségek lényegét. Ezáltal a múzeumok - szakember, gyűjtemény, kiadvány, kiállítás stb. útján - hozzájárulhatnak ahhoz, hogy csökkenjenek az előítéletek, az emberek tiszteljék más vallások, más kultúrák, más civilizációk értékeit és hagyományait. A múzeumok a tudásközvetítés, a felvilágosítás, a tudományos és az ismeretterjesztő tevékenységük és alapfeladataik mellett a múzeumi mediációs eljárások alkalmazásával sokat tehetnek a felnőtt emberek közötti konfliktuskezelésben, problémamegoldásban. Kiaknázatlan lehetőségek Az élethosszig tartó tanulás (informális és formális) lehetősége és hatékonysága új perspektívákat nyit a múzeumi munkában. Gondoljunk csak arra, amikor a szülők gyermekeikkel együtt foglalkozásokon, bemutatókon régmúlt idők eszközeivel, 242
