Szotyori-Nagy Ágnes (szerk.): A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 2011-2012 (Budapest, 2012)

Múzeumpedagógia, múzeummetodika, múzeumi kommunikáció - Csók Márta: Mezőgazdaság: minden, ami éltet (Európai Uniós támogatás közművelődési munkánk tartalmi megújítására, 2009-2011)

része. Két foglalkozást tartottunk: „Mosónők tánca” és „Polgárok tánca” címmel. Mindkét alkalommal megvizsgáltuk és feldolgoztuk a Vajdahunyadvár jellegzetes építészeti stílusait, felelevenítettük a reneszánsz kultúra fénykorát Magyarországon, valamint zeneelméleti és tánctörténeti ismereteket nyújtottunk. (Foglalkoztunk a tánc kommunikációban betöltött szerepével, hiszen a régi társastáncok visszavezették a gyermekeket abba a világba, ahol nem uniformizált módon, hanem sokkal egyénibben „szólították meg” egymást, például a táncteremben.) A jelentkező csoportok manuális tevékenységeket is végeztek, a gyermekeket kísérő, a téma iránt tovább érdeklődő pedagógus pedig, ha kérte, megkapta a táncok kottáját és zenéjét is.

Több, aktuálisan a múzeum életéhez, történetéhez köthető programot is megvalósítottunk pályázati segítséggel (2005). Alpár Ignác műépítész - a múzeum épületének tervezője - 150. születésnapjára „családi sétákat” szerveztünk, gondoskodva arról, hogy éppen azon a hétvégén születésnapot ünneplő családok érkezzenek hozzánk. A különféle életkorú és érdeklődésű családtagok (más-más programrészbe kapcsolódva) élvezhették Alpár Ignác, a Vajdahunyadvár tervezőjének és építészének művét, és bejárhatták az épületet speciális vártörténeti séta keretében. A kiállítás rendezője felköszöntötte a család ünnepelt tagját és kalauzolta a kiállításban. Filmeket is nézhettek a Vajdahunyadvár jeles napjairól.4 A Nemzeti Kulturális Alap Múzeumi Szakmai Kollégiuma többször is támogatta múzeumpedagógiai törekvéseinket, amely nemcsak a foglalkozások tartalmi és módszertani megújítását, hanem kiadványok tervezését és kivitelezését is lehetővé tette. Ilyen volt a 2008-2009-ben kidolgozott és bevezetett, többféle múzeumpedagógiai foglalkozás, vegyes tematikával. Múzeumpedagógiai füzetsorozatunkat négy új füzettel gazdagíthattuk. A foglalkozások a magyar mezőgazdaság történetét bemutató állandó kiállításunkban látható hajlékok, házak, magyar paraszti lakóházak jellegzetességeivel, koronkénti változásaival, a földművelés és az állattartás építményeivel ismertették meg a résztvevőket, valamint a természetben található gyógyító növények hasznával; alkalmazásukkal, elterjedésükkel. A magyar mezőgazdaság időszalagja használatával a legfontosabb mezőgazdasági tények, események, innovációk összefüggéseire hívtuk fel a „figyelmet”. Népszerű, a mai napig igényelhető ismeretbővítő foglalkozás a gazdasszonyképző enteriőr részletes feldolgozása; ismeretek a korabeli gazdasszonyról, elvárások vele szemben, hagyományos tevékenységei és a hozzájuk kapcsolódó alapanyagok, ételtartósítási módok. A pályázat megvalósítása keretében is igényelhették a „drámajátékos műhelymunkákat”, amelyek ismeretbővítő és új ismereteket közlő foglalkozások keretében valósultak meg. Itt a honfoglaló magyarok ősi szálláshelyét, a nemezsátort vizsgálhatták meg tüzetesen, emellett jelképekkel, az ősmagyarok hitvilágával, a rovásírással és a sámánokkal is foglalkoztak. Ezeket a foglalkozásokat azóta is nagy érdeklődés mellett tartjuk a diákcsoportoknak.5

1.2. Az Európai Uniós pályázat szükségszerűsége, időszerűsége, fontossága

A továbbiakban egy sikeres Európai Uniós pályázat megvalósításáról számolok be, amelyet a Társadalmi Megújulás Operatív Program 3.2.8/08/B/KMR „Múzeumok Mindenkinek Program - múzeumok oktatási-képzési szerepének erősítése” felhívás keretében készítettünk el és lettünk annak kedvezményezettjei. (Pályázatunk a

4 A kiállítás rendezője: Szatmári Sarolta, a sétákat vezette, és a filmeket válogatta: Juhász Gabriella.

5 A vártörténeti sétákat Juhász Gabriella, a drámajátékos műhelymunkákat Wellisch Maya vezette.

216