Szotyori-Nagy Ágnes (szerk.): A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 2011-2012 (Budapest, 2012)
Múzeumpedagógia, múzeummetodika, múzeumi kommunikáció - Csók Márta: Mezőgazdaság: minden, ami éltet (Európai Uniós támogatás közművelődési munkánk tartalmi megújítására, 2009-2011)
nítése). Feldolgoztuk a „tél a mezőgazdaságban” témát (több kiállítás kapcsolódó részének séta keretében történő feldolgozása), kapcsolódó programként pedig játékkészítés zajlott természetes anyagokból. Az általam kidolgozott „Irodalmi hősök és környezetük” című, új ismeretek megszerzését célzó feladatlapok 5. és 6. osztályos gyermekeknek készültek, az ő irodalmi (jórészt iskolai kötelező) olvasmányaikra építettek. A legismertebb irodalmi hősök (például Kukorica Jancsi, Toldi Miklós, Mátyás király) környezetében fellelhető, mezőgazdasághoz kapcsolódó tárgyakat, eszközöket segített a feladatlap felismerni (szántóföldi és kiskertben használatos eszközök, ruhák, vadászfegyverek), ami azért fontos, mert Petőfi Sándor vagy Arany János elbeszélő költeményeit ma már csak sűrűn lábjegyzetezve tudják értelmezni a diákok, hiszen legtöbbjük közvetlen közelről sosem látta, nem ismeri ezeket az eszközöket. A Magyar Soros Alapítvány 1996-ban és 1997-ben is támogatott bennünket a „Kisgyermekkori fejlesztés” című részprogramjában. Pályázatunk és programunk címe: „A múzeum kiállításaira épített, speciálisan szerkesztett gyermekfoglalkozások óvodások és általános iskolások részére.” A megvalósítás során azt a célt tartottuk a legfontosabbnak, hogy a résztvevő gyermekek óvodából az iskolába való átmenetét segítsük zökkenőmentessé tenni. Speciális múzeumi foglalkozásokat ajánlottunk, olyan témákban, amelyek közel állnak a gyermekekhez és kapcsolódnak azokhoz a környezetismereti kérdésekhez is, amelyekkel az iskolában is, az otthoni környezetükben is találkozhatnak. A pályázat megvalósítása során három kiállítást dolgoztunk fel (Gabonatermesztés-történeti, Vadászattörténeti, Kertészeti). Gyakran a foglalkozások tematikái a pedagógusok kéréseinek megfelelően készültek el.2 (Itt jegyezném meg, hogy egyik foglalkozásom, „A furfangos, ravasz Csalavér” ekkor indult - tizenöt éve -, és az iskolák részéről azóta is töretlen érdeklődés mutatkozik iránta.) A Közművelődési és Tudományos Alap - Budapest Főváros támogatásával - több ízben is támogatta azon törekvésünket, hogy történeti-néprajzi kiállítások és kapcsolódó gyermekfoglalkozások keretében ismerkedjenek a látogatók a néphagyományokkal. Négy kiállítást nyitottunk meg körtermünkben; a négy évszaknak megfelelően ünnepkörök - és kapcsolódó gazdasági munkák - bemutatására került sor. Látogatóink körében igen népszerűek voltak a kiállítások és a hozzájuk kapcsolódó múzeumpedagógiai foglalkozások.3 Egy, a Fővárosi Közoktatásfejlesztési Közalapítvány által támogatott pályázat lehetővé tette, hogy komplex művészeti nevelési programot dolgozzunk ki és valósítsunk meg, amelyre a Vajdahunyadvár épületegyüttese és története adott lehetőséget. Az erdélyi Vajdahunyad vára és a mi városligeti épületünk összehasonlítása pedig azt célozta, hogy épület- és építészettörténeti (stílustörténeti), valamint történelmi (Mátyás király és kora) ismereteket sajátíthassanak el az érdeklődők, miközben művészeti (reneszánsz társastáncok alaplépéseinek tanulása) nevelésben is részesülnek. A program jól kapcsolódott az ezredforduló programjaihoz, nevezetesen egyik célunkhoz: megértetni a gyermekekkel, hogy a magyarság ezer éven át szolgálta az európai kultúrát, és annak szerves 2 A Soros Alapítvány által támogatott foglalkozásokat 1997. tavaszától 1997. decemberéig 30 kisiskolás csoport számára tartották: Csók Márta, Darvas Lászlóné, Kovács Judit. 3 A forgatókönyveket, a múzeumpedagógiai hasznosítási tervet készítették, és a kiállításokat rendezték: Kovács Judit és Káldy Mária. 215