Szotyori-Nagy Ágnes (szerk.): A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 2011-2012 (Budapest, 2012)
Tanulmányok - Farkas Gyöngyi: "Ötéves tervért, békéért! Több gabonát a hazának!" Mezőgazdasági propaganda az 1950-es évek Közép- és Kelet-Európájában
Úgy tűnik tehát, hogy a propaganda inkább elmosni, mint hangsúlyozni igyekezett a nőket a férfiaktól megkülönböztető külső jegyeket, vélhetően azért, mert az ábrázolásnak ezt a módját tartották alkalmasnak a nemek közti egyenjogúság kifejezésére. Bár sok szempontból hasonlóak a plakátok női és férfi figurái, azonban mégsem lehet azt mondani, hogy a kifejezetten férfias nők nagy számban fordulnának elő a kiállításon szereplő plakátokon. Egyetlen német plakát traktoristalányáról állíthatjuk csupán, hogy kendő nélkül akár férfinak is nézhetnénk.70 A többiek, még a traktoristalányok arcvonásai is kissé lágyabbak, szelídebbek, mint a férfiaké (utóbbiak pedig a női emancipáció legsikerültebb jelképeinek számítottak). A női figurák szinte mindig mosolyognak, vidámak, lelkesek. A férfiaknál is a nevető arc a leggyakoribb, de az elszánt, harcias, komoly arckifejezés náluk jóval nagyobb arányban fordul elő. A bemutatott plakátok között csupán egyetlen egyen láthatunk hasonló tekintetű női alakot.71 A kiállítás alkotói nemcsak a mezőgazdaságban dolgozó nőről alkotott propagandaképet tartották érdekesnek bemutatni. Külön kiállítási egységet szántak a jellegzetesnek vélt paraszt-ábrázolásoknak is. Mint korábban már említettem, a különböző országok plakátjain leginkább a parasztfigurák különböznek egymástól. A munkások többnyire hasonlóak, szinte felcserélhetőek, ami uniformisszerű öltözetüknek, a többnyire kék munkásruhának köszönhető. Valamennyien izmosak, erősek és biztató mosollyal vagy elszánt tekintettel néznek a plakát szemlélőjére. A parasztokat azonban országonként eltérően, jellemző, illetve annak gondolt öltözetükben jelenítik meg az alkotók. A tipikus magyar paraszt például fehér felgyűrt ujjú ingben, barna nadrágban van és szinte mindig kalapot hord. A bajusz és az idősebbeknél a pipa szintén hozzátartozik imázsához. A munka közbeni kalapviselet más országok parasztjaira is jellemző, bár nem olyan kizárólagos, mint a magyar plakátokon. A német és a cseh plakátok parasztjai hol kalapban, hol sapkában vannak, míg az észt plakátokon kizárólag simléderes sapkát viselő parasztfigurák láthatók. A fejfedő egyben megkülönböztető jel is. A magyar plakátokon a munkást mindig sapkában, a parasztot pedig kalapban ábrázolják. Egy szlovén nyelvű választási plakáton,72 amelyen két férfinek és egy nőnek csupán elnagyolt körvonalai láthatók, szintén a fejfedő különbözteti meg a két egyébként hasonló férfifigurát. A kiemelt helyen, középen haladó simléderes sapkát visel, míg a mellette menetelő kalapot. A legtávolabbra helyezett alakot hosszú haja teszi felismerhetővé. A német, cseh és észt parasztok egyes plakátokon polgáriasabb öltözéket viselnek, mint magyar vagy szlovák társaik. Egy német plakáton például kockás ingben, kötött V-kivágású pulóverben, zakóban, csíkos nadrágban és simléderes fülre hajtható sapkában láthatók.73 A moszkvai, leningrádi kiadású szovjet plakátokon a kolhozparasztokat jellegzetes orosz ingbe öltöztetik, de a kívül hordott, övvel összefogott ing más országok vizuális propagandájában is a „szovjet ember” megkülönböztető jele. így jelenik meg például a szovjet agrármódszerek átvételére ösztönző német és lengyel plakátokon is.74 7(1 Kát. sz. 7. Mezőgazdasági Múzeum, Wandlitz. 71 Kat. sz. 92. Morva Múzeum, Brno. 72 Kat. sz. 122. Nemzeti és Egyetemi Könyvtár, Ljubjana. 73 Kát. sz. 8. Mezőgazdasági Múzeum, Wandlitz. 74 Kat. sz. 74. Függetlenségi Múzeum, Varsó, Kát. sz. 11. Mezőgazdasági Múzeum, Wandlitz. 195
