Szotyori-Nagy Ágnes (szerk.): A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 2011-2012 (Budapest, 2012)

Tanulmányok - Fehér György: Egy elfelejtett miniszter, Bethlen András gróf

okszerű gazdasággá alakítsuk át”.13 A fizetőképes nyugat-európai országok azonban csak hatóságilag bizonyítottan egészséges szállítmányokat engedtek piacaikra, ezért a fertőzésmentesség bizonyítása a szállító elemi érdekében állott. Magyarország korábban már más államokkal kötött szerződéseiben a felek kikötötték, hogy keleti marhavész, ragadós tüdőlob, vagy egyéb fertőzések esetén a kereskedelmet szüneteltetik. Az okleveles állatorvos által hitelesen kiállított „bizonyítványok” igazolják, hogy az állat származási helye legalább 40 nap óta járványmentes. Miniszterségének időszakában Magyarország Szerbiával 1893-ban kötött állategészségügyi egyezményt, amit a két fél között meglévő élénk sertés- és szarvasmarha-kereskedelem indokolt.14 A magyar fél elemi érdekét képezte, hogy a szomszédos országból érkező állomány ne jelentsen egészségügyi veszélyt, ne fertőzze a hazai állományt, és az ország megőrizze exportképességét. Szintén a hazai állomány fertőzésmentessége érdekében született 1891-ben Svájccal aláírt hasonló tartalmú szerződés.15 A helvét állam nagy értékű, jó tejhasznosítású tenyészállatok importjával már több évtized óta nagy szerepet játszott a hazai belterjes szarvasmarha-tenyésztés meghonosításában. A földművelés ügyét irányító minisztérium kezdettől fogva élére állt a fajtaváltásnak, támogatta azt. Bethlen helyesen látta, hogy a korábbinál jelentősebb mértékű intenzív állattenyésztés és nagyobb mértékű exportforgalom egyik legnagyobb akadálya a kevés és rosszul fizetett állatorvos. Intézkedésével, amellyel 1890-ben az állatorvosi képzést akadémiai rangra emelte, sokat tett a hiányosságok megszüntetése érdekében.

E területen hozott eredményes erőfeszítéseinek sorát gyarapította a szarvasmarhákat sújtó fertőző tüdőgyulladás elleni védekezés miatt született „A ragadós tüdőlob kiirtásáról” szóló, 1893. évi II. te. Az egyik legnagyobb felvevőpiacnak számító Németország ugyanis a vele kötött kereskedelmi szerződésben a fertőzés lokalizálásához kötötte jövőbeli szarvasmarha-exportunkat. A védekezésnek egyetlen költséges és drasztikus módját ismerték: a beteg állat kiirtását.16 Bethlen a törvény vitájában megemlítette, hogy e betegséggel szemben hatékony szérum felfedezése és tömeges alkalmazása jelentené az igazi megoldást.17 Más betegségek sikeres kezelésének tapasztalatából kiindulva szorgalmazta a tudományos kutatások megindítását. 1893-ban utasítást adott, hogy az állatorvosi akadémián belül kerüljön megszervezésre a Bakteriológiai Intézet. A kiváló szakember, Hutyra Ferenc vezetésével felálló intézet a későbbiekben sikeres eljárások gyakorlati elterjesztésével (szérumok előállításával) segítette a fertőző betegségek elleni küzdelmet, támogatta a hatóságok munkáját.18 A miniszter nevéhez fűződik az egyik legsikeresebb hazai mezőgazdasági tudományos kutatóhely, a magyaróvári Növénytermelési Kísérleti Állomás életre hívása is. Az 1891-től Cserháti Sándor irányítása alatt álló intézet elévülhetetlen érdemeket szerzett a hazai növénytermesztési kultúra fejlesztésében.19 Bethlen jó érzékkel ismerte fel, hogy a korszerű mezőgazdaság igényli a tudomány eredményeit, amelynek szervezett műhelyei e korszakban a kísérletügyi állomások voltak.

13 Képviselőházi Napló 1892-1897. IILk. 77.

14 1893:XXI. te. „A Szerbiával 1892. évi augusztus hó 9-én kötött állategészségügyi egyezmény beczikkelyezéséről”. Magyar Törvénytár 1892-1893. évi törvényezikkek. Bp. 1897. 552-557.

151891 :IV. te. „A Svájczczal 1890. évi deczember 5-én kötött állategészségügyi egyezmény beczikkelyezéséről”. Magyar Törvénytár 1889-1891. évi törvényezikkek. Bp. 1897. 377-381.

16 Képviselőházi Napló 1892-1897. VlII.k. 227-229.

17 Uo. 239.

18 Az Intézet működésére vonatkozóan lásd: Fehér Gy. 1994.110-111.

19 Az Állomás működéséről lásd: Fehér Gy. 1994. 49-75.

160