Szotyori-Nagy Ágnes (szerk.): A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 2011-2012 (Budapest, 2012)
Tanulmányok - Szotyori-Nagy Ágnes: A 19. század közepének mezőgazdasági állapota a nagykállói esperesi kerületben Popovics Bazil munkácsi görög katolikus püspök levelei tükrében
ráadásul nehezíti, hogy Szabolcs megyében a járások száma több változáson ment keresztül. A kezdetben négy szolgabírói járásra (dadai, kisvárdai nyírbátori, nádudvari) tagolódó területet Bach 1850-es rendelete nyomán tíz járásra (Kisvárdai, Nyíregyházi, Bogdányi, Nyírbátori, Nagykállói, Hajdúnánási, Hajdúböszörményi, Hajdúszoboszlói, Püspökladányi és Debreceni) osztották fel.11 Az 1876. évi XXXIII. te. az egyes közigazgatási egységek megváltozását rendelte el, amelyek következtében nem csupán a történelmi Szabolcs vármegye területének kiterjedése változott, hanem járási képe is átrendeződött, ezt követően hét járásból állt a vármegye.12 A görög katolikus lélekszám vonatkozásában az 1842/43. évi schematizmus adatai alapján az egyházmegye hét főesperesi kerületéből Szabolcs vármegye az 5. helyen állt a maga 40737 főjével, ami az egyházmegyében összeírt 466308 görög katolikus hívő 8,7%-át jelentette.13 A nagykállói esperesi kerület görög katolikus lélekszámút illetően a 18. század utolsó évei és a 19. század utolsó harmada közötti adatokat vizsgálva egyértelműen elmondható, hogy az folyamatos növekedést mutat. Jóllehet a rendelkezésre álló, 1792 és 1869 közötti források eltérő jellegűek (országos népszámlálások vallási adatai, egyházi összeírások),14 mégis összességében megállapítható, hogy míg a Munkácsi Görögkatolikus Egyházmegye lelkészségeinek 1792. évi katalógusa a szóban forgó településeken 3906 görög katolikus lelket számlált össze,15 az 1806. évi egyházmegyei összeírás szerint 6930 görög katolikus lakott a területen.16 Az 1842/43. évi országos római és görög katolikus schematizmus adatai szerint 7570 görög katolikus élt a nagykállói esperesi kerületben, az 1869. évi országos népszámlálás felekezeti hovatartozást rögzítő pontja pedig már 9416 főről tud. Ami a terület felekezeti, etnikai és jogállásbeli hovatartozását illeti, a vizsgált korszakból Popovics Bazil püspöksége idejéről jelenleg nem áll rendelkezésünkre teljes adatsor, de úgy véljük, hogy az 1806. évi egyházi összeírás, illetve néhány, 11 Érdemes ugyanakkor megjegyeznünk, hogy az 1863. évi helységnévtár, valamint Fényes Elek 1857. évi statisztikája még a régi, négyes járási felosztást követi. Vö. Magyarország helynévtára a különféle kormányzati ágak szerinti beosztás kimutatásával mint az 1863. év elején fennállott, Pest 1863. 42-43., valamint: Fényes Elek: Az Ausztriai Birodalom statistikája és földrajzi leírása, 1-2., Pest 1857. 338. 12 Czövek István: Az önkényuralom és a dualizmus kora. In: Szabolcs Szatmár-Bereg megye monográfiája 1. Szerk. Cservenyák László. Nyíregyháza 1993. 297-320. 299. 13 Az 1792. évi összeírás szerint 22 941 görög katolikus lakosa volt a szabolcsi kerületnek, az egyházmegye görög katolikusainak száma 443514 fő volt. Vö. Bendász István-Koi István: A Munkácsi Görögkatolikus Egyházmegye lelkészségeinek 1792. évi katalógusa. Nyíregyháza 1994. 27. Az 1806. évi összeírás alapján Szabolcs vármegye három esperesi kerületében összesen 29682 görög katolikus hívő volt, az egyházmegye 541963 megszámlált görög katolikus hívőjének 5,4%-a; ld.: A munkácsi görög katolikus püspökség lelkészségeinek 1806. évi összeírása. Vasvári Pál Társaság Füzetei 3., Nyíregyháza 1990,80-81. 14 A görög акератюцое; szó jelentése ‘alkat’. Tulajdonképpen egyházi névtár, egy egyházmegye vagy rendtartomány intézményeinek, szervezeti fölépítésének és személyeinek adattára, amelyet a 18. századtól kezdődően adott ki az egyház. A munkácsi görög katolikus egyházmegye schematizmusairól általában ld. Sztripszky Hiador: Egyházi schematismusaink és a helységnevek. In: Bendász István-Koi István: A Munkácsi Görögkatolikus Egyházmegye lelkészségeinek 1792. évi katalógusa. Nyíregyháza 1994. 5-16. Az 1792. és 1806. évi egyházi összeírások közös jellemzője, hogy saját, belső adatszolgáltatáson alapultak. 15 A gondviselő Munkácsi Egyházmegye parochusainak, parochiáinak és filiáinak, ezek lélekszámának, úgyszintén parochiális jövedelmeinek vármegyék és esperességek szerint 1792 szeptember elsején bevégeztetett katalógusa. In: Bendász István-Koi István: A Munkácsi Görögkatolikus Egyházmegye lelkészségeinek 1792. évi katalógusa. Nyíregyháza 1994. Meg kell jegyeznünk, hogy az összeírás a korábbi egyházi közigazgatásbeli állapotot tartalmazza. A későbbi nagykállói esperesi kerülethez tartozó települések ekkor még a szabolcsi kerület dorogi esperességéhez tartoztak (egyik sem esett viszont Szabolcs vármegye másik, gyulaji esperesi kerületéhez közülük). Vö. Uo. 75-79., ill. 23-28. 16 Összegző összeírása Az egész áldott Munkácsi Egyházmegye parochusainak, parochiáinak, templomos és templom nélküli filiáinak, ezeknek az anyaegyháztól való távolságának, a lélekszámnak, a jobbágyok, zsellérek, a házasságok, születettek, meghaltak számának, a prédikáció nyelvének, valamint a népiskoláknak. Bevégeztetett az Úr 1806. esztendejében. In: A munkácsi görög katolikus püspökség lelkészségeinek 1806. évi összeírása. Vasvári Pál Társaság Füzetei 3., Nyíregyháza 1990. Az 1806. évi összeírás idején már létezett a káliói esperesi kerület. 10 parókus 11 parókián és 22 filiában teljesített szolgálatot: vö. uo. 121. 141
