Szotyori-Nagy Ágnes (szerk.): A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 2011-2012 (Budapest, 2012)
Tanulmányok - Szotyori-Nagy Ágnes: A 19. század közepének mezőgazdasági állapota a nagykállói esperesi kerületben Popovics Bazil munkácsi görög katolikus püspök levelei tükrében
Bazil püspöksége idejéből származó mezőgazdasági jellegű összeírás adatai nagy vonalakban és arányaiban használható információkat közölnek. A szabolcsi egyházi kerület káliói esperesi kerületéhez tartozó településein az 1806. évi összeírás adatai alapján a görög katolikus valláson kívül további három felekezet, illetve rítus volt jelen. Számos helyen a görög katolikus vallásúak mellett csak reformátusok éltek a településen, míg másutt református és római katolikus hívők gyaránt laktak.17 Evangélikus felekezethez tartozók csak Nyíregyházán voltak ekkor az összeírás szerint.18 A görög katolikusság aránya a káliói esperesi kerülethez tartozó településeken az 1869. évi népszámlálás vallási adatai alapján 17-18% körül volt.19 Ez az átlagérték azonban nagy eltéréseket mutat a konkrét települési adatokat illetően. Míg néhány településen egészen kimagasló a görög katolikus népeség aránya (például Kiskállóban 64%, Biriben 61%, Hugyajon 60%, Kállósemjénben 49%), más településeken 30-40% közötti (így például Napkor, Oross), de nem volt ritka a település összlakosságához képest egészen elenyésző kicsi szám, néhány százaléknyi görög katolikus lakosság sem (például Kemecse, Geszteréd stb.). Az esperesi kerület legtöbb településén tehát a görög katolikusok kisebbséget képeztek, nagy arányú görög katolikus túlsúly csak néhány településen figyelhető meg. Etnikai szempontból - szintén az 1806. évi összeírásra támaszkodva - elmondható, hogy legnagyobbrészt magyar, kisebb részben román és ruszin eredtű népesség élt a káliói esperesi kerületben.20 Jóllehet az összeírás pontos etnikai adatokat nem tartalmaz, azt viszont igen, hogy a 6930 megszámlált görög katolikus hívőből 4140 hallgat magyar nyelvű, 1264 ruszin-magyar nyelvű, 552 magyar-román nyelvű, 974 pedig román nyelvű prédikációt.21 A jogállás vonatozásában szintén az 1806. évi összeírás szerint a leállói esperesi kerület 6030 főt számláló görög katolikus lakosságán belül a jobbágy a lakosság 42,91, a házas zsellérek aránya 30,97, míg a házatlan zsellérek aránya 26,11%.22 Összességében megállapítható, hogy a méretei alapján az ország legnagyobb vármegyéi közé tartozó Szabolcs vármegye nem volt a legtipikusabb görög katolikus főesperesi kerület sem a görög katolikus hívek száma, sem aránya szempontjából. A múzeumban őrzött források mégis hasznosnak és iránymutatónak tekinthetők, mert joggal feltételezhető, hogy a környék (Észak-Magyarország) adottságai és problémái ugyanazok voltak, tehát más egyházi kerületekbe és esperességekbe is hasonló tartalmú és jellegű leveleket küldhetett a püspök. 17 Érdemes megjegyezni, hogy Szabolcs vármegye másik két esperesi kerülete közül a dorogiban voltak tiszta görög katolikus községek (a gyulaji esperesi kerületből nincs vonatkozó adatunk). Ld. uo. 80. 18 Az egyházi összeírások közös jellemzője, hogy lehetőség szerint a más felekezethez, illetve más rítushoz tartozók lélekszámát is feltüntették. Nyilvánvaló módon ezen adatok pontossága nem érte el a saját felekezetre és rítusra vonatkozó adatok hitelességét, de a nagyságrend vonatkozásában megbízhatónak tekinthetők. Az 1806. évi összeírás vonatkozó adatait ld: uo. 121. Szabolcs megye egyházi közigazgatási beosztás szempontjából az 1863. évi helységnévtár szerint a következő vöt: a római katolikus lakosság nagyobb részben az egri, kisebb részben a szatmári egyházmegyéhez, a görög nem egyesült lakosság a budai ortodox egyházmegyéhez, a reformátusok a tiszáninneni és tiszántúli egyházkerületbe, az evangélikusok a tiszai egyházkerületbe tartoztak. Vö. Magyarország helynévtára a különféle kormányzati ágak szerinti beosztás kimutatásával mint az 1863. év elején fennállott, Pest 1863. 86. 19 Az 1869. évi népszámlálás vallási adatai. Összeáll. Sebők László. Budapest 2005.170-172. 20 Vö. A munkácsi görög katolikus püspökség lelkészségeinek 1806. évi összeírása. Vasvári Pál Társaság Füzetei 3., Nyíregyháza 1990. 121. 21 Uo. 80. A káliói esperesi kerület lakosainak több mint a fele (59,74%) magyar nyelvű, közel egyötöde (18,23%) ruszin-magyar nyelvű, a maradék román (14,05%), illetve magyar-román (7,96%) nyelvű. Vö. uo. 83. Az 1842/43. évi schematizmus is feltünteti - noha arányokat vagy számokat nem közöl -, hogy az adott falu nyelve magyar és/vagy ruszin és/vagy román volt-e. Ugyanakkor meg kell jegyeznünk, hgy ez a prédikáció nyelvére vonatkozott. A munkácsi egyházmegyében ugyanis az ószláv volt és maradt a liturgikus nyelv a 20. század elejéig. 22 Uo. 83. A telkes jobbágyok és zsellérek számának vonatkozásában az 1847. évi Szabolcs vármegyei adatokat Id.: Benda Gyula: Statisztikai adatok a Magyar mezőgazdaság történetéhez 1767-1867. Számok és történelem 1., Budapest 1973. 138-139. 142
