Szotyori-Nagy Ágnes (szerk.): A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 2011-2012 (Budapest, 2012)

Tanulmányok - Gergely Gábor: A járási beosztás története a Magyar Mezőgazdasági Múzeum közigazgatási térképeinek tükrében a 18. század elejétől 1950-ig

megyének (például Csanád) még a 19. század közepén sem voltak járásai, de Békés megyét is csak 1748-tól osztották két járásra.22

Az 1773-as Lexicon Locorum (ami tehát inkább a század közepének közigazgatási állapotát mutatja) adatai szerint már megkezdődött a járások számának hozzáigazítása az egyes megyék viszonyaihoz. Az átlagos területű és népességű megyék (Borsod, Nógrád, Somogy) négy járással rendelkeztek, míg a legnagyobb megyéknek jellemzően öt járásuk volt (Pozsony, Zala, Nyitra, Sopron). A kisebb megyék két (Esztergom, Árva, Ugocsa) vagy három (Tolna, Fejér, Szepes) járásra voltak osztva. Csongrádnak, Csanádnak és Mosonnak ekkor nem voltak járásai. 1773- ra Magyarországon (Erdély és Horvátország nélkül) 145 járás alakult. Az 1780-as Tabella Locorum adatsorai, de főleg Görög és Lipszky 19. század elején keletkezett térképei újabb változásokat mutatnak. A Tabella Locorum már tucatnyi újabb járást tüntet fel, míg a két térképi forrás további mintegy húszat, így Magyarországon 1800 körül összesen 186 járás oszlott meg 46 vármegye között; a jelek szerint 1773 és 1793 között a legtöbb megyében megtörtént a járási beosztás felülvizsgálata és esetleges megváltoztatása - ebben feltehetőleg szerepe volt a II. József által bevezetett radikális, de rövid életű (1785-1790) közigazgatási reformokból származó tapasztalatoknak is. Általában véve a megyék fele esetében történt meg a járások számának emelése, illetve a járási határok átrajzolása. Bizonyos megyék beosztása jelentős változáson ment át, így például Vas, Szepes, Sáros, Moson és Veszprém esetében teljesen új beosztás lépett életbe, míg más megyékben a járási határok gyakorlatilag változatlanok maradtak.23

E rendszer szembetűnő vonása az igen nagy területi aránytalanság volt. Az olyan hatalmas, országrész méretű vármegyék, mint Pest vagy Bihar öt járással rendelkeztek, míg a legkisebbek közé tartozó Turóc, Liptó és Árva néggyel. Egy nagyobb megye egyetlen járásának területe, népessége és adóbevételei meghaladhatták egy egész kisebb megyéét. Ez az aránytalanság természetesen igen nagy terhet rótt a nagyobb megyék szolgabírói karára, ahol egy tisztviselőre hat-hétszer nagyobb adminisztratív teher nehezedett, mint a legkisebb megyékben.24 Az 1800- as évek elejére kialakuló beosztás a Bach-korszak osztrák mintájú helyi igazgatási epizódját leszámítva az 1876-os területrendezésig érvényben maradt, bár néhány megyében (Vas, Sopron, Veszprém, Zólyom, Ung, Békés) már a provizórium idején megkezdődött a járások átszervezése.25

Bár szorosan nem tartozik e tanulmány keretébe, de néhány szóval kitérhetünk Erdély és Horvátország 1876 előtti járásaira is. Az erdélyi járásokat illetően ismét Lipszky szolgál adatokkal, Erdélyt ábrázoló26 térképe a Mappa Generálishoz hasonló rendszerben sorolja fel az erdélyi magyar megyék és székely székek járásait (a szász székek nem voltak járásokra osztva). A magyarországi viszonyokhoz képest feltűnő az erdélyi járások jóval nagyobb száma és kis mérete. Csíkszéktől eltekintve, ahol a járások a korábbi kisebb székek határaival estek egybe, egy átlagos erdélyi megye kb. háromszor annyi járással rendelkezett mint egy magyarországi.27 Az erdélyi

22 Dr. Karácsonyi János: Békésvármegye története I-II. H.n. 1896. 346.

23 A változatlan járási beosztásra a klasszikus példa Komárom vármegye: itt 1773 és 1920 között a járások határait és nevét illetően nem történt lényegi változás.

24 Hajdú Lajos: II. József igazgatási reformjai Magyarországon. Bp. 1982. 277-282.

25 így például az 1863-as Helységnévtár szerint Vas megyében a korábbi hatot 24 (!) járás váltotta fel, igaz, hogy ezeket 1876-ra tízre csökkentették. A Sopronban kialakított hét új járás viszont egészen 1920-ig fennmaradt.

26 Herner János (szerk.): Erdély és a Részek térképe és helységnévtára. Szeged 1987. 199-201.

27 Néhány példa: Hunyad megye területe a fele volt Biharénak, de 18 járása volt, a nagyobb Kolozs és Torda 12-12, míg a kisebbek közé tartozó Kraszna és Zaránd 4-4 járásra volt osztva.

127