Szotyori-Nagy Ágnes (szerk.): A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 2011-2012 (Budapest, 2012)

Tanulmányok - Gergely Gábor: A járási beosztás története a Magyar Mezőgazdasági Múzeum közigazgatási térképeinek tükrében a 18. század elejétől 1950-ig

megyéit abc-rendben sorra véve járásonként sorolja fel a településeket, lakóik jogállását, felekezetét és nyelveit. A Lexicon Locorum által adott kép azonban feltehetőleg egy korábbi, a század első felének közigazgatási állapotát tükrözi. Erre utal, hogy több olyan exempt (a járás adófennhatósága alá nem eső) birtokot is felsorol, amelyek 1773-ra ezt a kiváltságukat elvesztették.10 Pár évre a Lexicon Locorum megjelenése után adták ki a Tabella Locorum című összeírást (1780-81), amely a Lexicon Locorumhoz képest több változást mutat a járási beosztásban, így feltehetőleg már a valós korabeli helyzetet tükrözi.11

A 18-19. század fordulójáig a járási beosztás térképi ábrázolásának első jelentős sorozata a Mikoviny Sámuel által készített megyei térképek voltak, amelyeket Bél Mátyás Notitia Hungáriáé... című sorozatához készített. Összesen kilenc megye térképe jelent meg 1735 és 1742 között, de több fennmaradt kéziratban is.12 A legfontosabb korabeli térképi feldolgozás, amely a Magyar Királyság (a Határőrvidékkel, de Erdély nélkül) vármegyéit és azok közigazgatási beosztását mutatja be, a Görög Demeter és Kerekes Sámuel által először 1802-ben, majd 1860-ig több alkalommal kiadott Magyar Atlasz volt.13 Múzeumunk Térképgyűjteményében megtalálható ez a rendkívül értékes és a 19. század első felének legfontosabb közigazgatási térképének tekinthető, hatvan lapból álló kiadvány.14 Az egyes megyék térképeit különböző időpontokban különböző mesterek rajzolták és metszették, így sok esetben nem szerepel rajtuk dátum, és a tervező vagy metsző személyére sincs mindig utalás. A legkorábbi dátummal ellátott térkép Somogy vármegyéé 1793-ból, a legkésőbbiek Kőrös vármegye és a határőr ezredek lapjai 1811-ből.

A Magyar Atlasszal egyidőben készült el egy rendkívül alapos és páratlanul szép kiállítású térkép, Lipszky János 1806-ban kiadott, csillagászati méréseken alapuló Mappa Generalis Regni Hungáriáé című műve.15 Az összesen 12 szelvényből álló, falitérképnek is összeállítható fekete-fehér térkép szintén feltünteti a járási beosztást, amely néhány járásnévtől eltekintve megegyezik a Magyar Atlasz által bemutatott beosztással. Ebből arra következtethetünk, hogy kb. 1800-ra kialakult az a járási beosztás, amely a Bach-korszak osztrák mintájú rendszerétől eltekintve 1876-ig lényegében változás nélkül érvényben maradt.

A Görög és Kerekes által kiadott atlasz olyan jelentőséggel és befolyással rendelkezett, hogy (eltekintve a Bach-korszak osztrák térképeitől) a kiegyezést követő időszakig nem is készült Magyarországon más, kifejezetten megyei közigazgatási térképsorozat. Az 1870-es évektől azonban - nem utolsósorban a folyamatos területi reformok miatt - sorban jelentek meg a rendkívül pontos, szép kiállítású és népszerű megyei térképek, így az 1867-1914 közötti időszakot bízvást tekinthetjük a magyar megyetérképek fénykorának. Gyűjteményünkben található egy viszonylag korai és még sok tekintetben a folyamatos reformok átmeneti állapotát tükröző, de

10 Gyalay Mihály: Magyar igazgatástörténeti helységnévlexikon I-II. Bp. 1997. 343.

11 A KSH megyei sorozata - Magyarország történeti helységnévtára. KSH Könyvtár és Dokumentációs Szolgálat, Budapest - statisztikai adatait elsősorban a Tabella Locorumra alapozza.

12 Stegena Lajos: Korok és térképek. Bp. 1984. 119.

13 Magyar Átlás, az az Magyar, Horvát, és Tót országok’ Vármegyéji’ ’s Szabad Kerületei’ és a’ határ-őrző Katonaság’ Vidékinek közönséges és különös tábláji. Közre botsátotta Görög. Bécs 1802.

14 Lt. sz. VIII. 6590-60.

15 Dvd-rom kiadása: Lipszky János: A Magyar Királyság és társországai térképe és névtára (1804-1808). Cartofil- Arcanum é.n.

125