Szotyori-Nagy Ágnes (szerk.): A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 2011-2012 (Budapest, 2012)
Tanulmányok - Gergely Gábor: A járási beosztás története a Magyar Mezőgazdasági Múzeum közigazgatási térképeinek tükrében a 18. század elejétől 1950-ig
éppen ezért érdekes atlasz:16 Hátsek Ignác megyei sorozata.17 A némileg egyszerű kiállítású, de pontos és kezelhető sorozat hangsúlyozottan közigazgatási szempontból készült, és először jelennek meg itt a már többé-kevésbé rögzítettnek tekinthető járási székhelyek. A magyar megyei térképek utolsó nagy sorozata Kogutowicz Manó nevéhez fűződik. Az első, 1885-1890 között kiadott megyei térképsorozata még Gönczy Pál államtitkár neve alatt jelent meg, és elsősorban domborzati jellegű volt, a járási határok feltüntetésével. Kogutowicz 1895-ben alapította meg saját cégét, a Magyar Földrajzi Intézetet, amely 1905-ben adta ki a Kogutowicz által tervezett teljes megyei sorozatot, rendkívül szépen megrajzolt és gazdagon színezett kivitelben.18 Mind ezek, mind az intézet által kiadott többi térkép is elsősorban iskolai célokat szolgált, de az 1905-ös kiadvány fő jelentősége abban rejlik, hogy ezt a sorozatot tekinthetjük a történelmi Magyarországot ábrázoló utolsó teljes atlasznak, amely mintegy pillanatképet közöl az ország közigazgatási állapotáról nem sokkal a felbomlás előtt.19 Kogutowicz sorozata szintén a tartós és nagy hatású térképek közé tartozik; ezt jelzi az is, hogy a második világháború végéig később kiadott megyei közigazgatási térképek is a Kogutowicz-féle térképeken alapultak, mindössze a megváltozott belső és külső határok okozta változásokat igazították ki rajtuk újrametszéssel. A késői térképek közé sorolható az a két sorozat is, amely nemrég került a Térképgyűjtemény tulajdonába: a Magyar Királyi Honvédelmi Térképészeti Intézet 1941-es, illetve a Magyar Földrajzi Intézet 1947-es megyei térképei (ez utóbbiakat Tallián Ferenc rajzolta Kogutowicz után).20 Különösen az 1941-es kiadás érdekes közigazgatási szempontból, mert a sorozat darabjai már feltüntetik a két bécsi döntés által visszacsatolt területeket és azok visszaállított járási beosztását is. A JÁRÁSI BEOSZTÁS VÁLTOZÁSAI A 17. SZ. VÉGÉTŐL 1950-IG A fenti térképi ábrázolások, valamint a korszakban kiadott helységnévtárak (1863, 1873, 1907, 1926) alapján megkísérelhetjük felvázolni a történelmi Magyarország járási beosztásának történetét a 18. század első felétől az 1950-es közigazgatási reformig. Amint a fenti elemzésből kiderült, eredetileg minden vármegyében négy (Erdélyben két) szolgabíró működött, akiknek a hatásköre nagyjából a 15. század végétől kezdve járásokhoz volt rendelve. A török kiűzése előtti korszakban valóban úgy tűnik, hogy minden megyének - területétől, népességétől, földrajzi viszonyaitól függetlenül - négy járása volt. A 18. század elejére ez a kép azonban változik. Elsősorban a Hódoltság területén elhelyezkedő és a törökellenes harcok pusztításait elszenvedő megyékben a járások száma a 17. század végére csökkent: 1693-ban Baranyának három, 1696-ban Fejérnek két, 1715-ben Somogynak két járása volt;21 míg a Dél-Alföldön a pusztulás olyan mértékű volt, hogy néhány újraszervezett 16 Lt. sz. VIII. 6693. 17 Hátsek Ignác: A magyar Szent Korona országainak megyei térképei. Bp. 1880. 18 Hasonmás kiadás: Kogutowicz Manó: Magyarország vármegyéinek kézi atlasza (1905). Bp. 2003. 19 Bencsik Gábor: Kogutowicz Manó és Magyarország vármegyéinek atlasza. In: Kogutowicz Kézi atlasz 4-5. 20 Lt. sz.T. 2011.1.1-2011.33.1. 21 Magyarország történeti-statisztikai helységnévtára. Baranya m. Bp. 2001.12.; Fejér m. Bp. 1995.11.; Somogy vármegye. Magyarország vármegyéi és városai. Bp. é.n. 485. 126
