Szotyori-Nagy Ágnes (szerk.): A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 2011-2012 (Budapest, 2012)
Tanulmányok - Kőrösi Andrea: A budaörsi kora római temető kocsi- és lósírjainak archaeozoológiai vizsgálata avagy A budaörsi kora római temető lovai
A budaörsi kora római temető kocsi- és lósírjainak archaeozoológiai vizsgálata avagy A budaörsi kora római temető lovai KÖRÖSI ANDREA Budaörs-Kamaraerdei dűlő (2. lh.) lelőhelyen - a Hosszúréti patak északi oldalán, a Pistályi réten - 2002 márciusától 2003 októberéig folytatott leletmentő ásatást Dr. Ottományi Katalin régész (Pest Megyei Múzeumok Igazgatósága) vezette. A raktárbázis építését megelőző próbaásatás és feltárás során 14 hektárt tártak fel. A terület a neolitikumtól az Árpád-korig lakott volt.1 Az ásatás során egy kora római temető is feltárásra került, amelyben római kocsitemetkezésesek (kocsisírok) és önálló lósírok is előkerültek. A késő vaskorban a Kárpát-medencét megszálló kelták közül Budaörs határában az eraviscusok telepedtek le, mely törzs a rómaiak megérkezése után is megmaradt eredeti helyén.2 A romanizálódó kelta eraviscus törzs előkelőségei megőrizték hitvilágukat és temetkezési hagyományaikat is, és a leggazdagabb családok az elhunyt hozzátartozójukat a túlvilági utazáshoz szükséges utazókocsival, felszerszámozott lovakkal és kutyájával együtt temették el.3 Jelen tanulmány ezeknek a kocsi- és lósíroknak a ló- és kutya csontmaradványait értékeli. A temetőből négy bolygatatlan kocsisír került elő, három sírban (124., 125., 162. sír) négykerekű kocsi volt két lóval (1. kép), egy sírban (126. sír) kétkerekű könnyű kocsi volt három lóval eltemetve. A temetőben három önálló lósír (79., 83., 86. sír) is volt, melyek kissé távolabb helyezkedtek el ugyan a kocsisíroktól, de ugyancsak az eraviscus törzsi arisztokráciához köthetők.4 Ugyanehhez a körhöz tartozik a kocsi nélküli 117. sír is, amelybe két felszerszámozott lovat és egy vadászkutyát tettek. A lósírokból egy-egy felszerszámozott ló teljes váza került elő. A csontok többnyire rosszmegtartásúak, töredékesek, a koponya és az állkapocs a felszedés során a legtöbb esetben sérült, vagy összeroppant. 1. KOCSITEMETKEZÉSES SÍROK A kocsitemetkezéses sírok Budaörsön két csoportra oszthatók. Az egyik csoportba a két lovas-kocsi sírok tartoznak, ahol a négykerekű kocsi mellé két lovat tettek. A másik csoportba a három lovas-kocsi sír tartozik, ahol egy kétkerekű kocsi mellé három lovat helyeztek. Viszonylag mély, és többnyire nagyméretű gödröt ástak, 1 Ottományi Katalin: Őskori települések Kamaraerdő területén. In: Ottományi Katalin-Mester Edit-Mráv Zsolt: Antik gyökereink. Budaörs múltja a régészeti leletek tükrében. Budaörs 2005. 9-14. 9. 2 Ottományi Katalin: A kelta-római kori település Kamaraerdő területén. In: Ottományi К.-Mester E.-Mráv Zs.: Antik gyökereink. 15-29. 15. 3 Mráv Zsolt: Kocsival a túlvilágra. Kocsit tartalmazó temetkezések a budaörsi római település temetőjében. In: Ottományi К.-Mester E.-Mráv Zs.: Antik gyökereink. 56-60. 56. (továbbiakban: Mráv Zs., Kocsival.) 4 Ottományi Katalin: Római kori település temetője Kamaraerdő területén. In: Ottományi К.-Mester E.-Mráv Zs.: Antik gyökereink. 38-55.43. 9
