Szotyori-Nagy Ágnes (szerk.): A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 2011-2012 (Budapest, 2012)
Tanulmányok - Kőrösi Andrea: A budaörsi kora római temető kocsi- és lósírjainak archaeozoológiai vizsgálata avagy A budaörsi kora római temető lovai
majd lándzsával leölték a lovakat. Ezt bizonyítják a lovak bordái közül előkerült lándzsahegyek is.5 Mindegyik temetkezésnél először a leölt lovakat helyezték a sírgödör aljára, majd rájuk helyezték az utazó kocsit, amelyet a sír méretéhez igazodva alkatrészeire szedtek szét, és külön helyezték a gödörbe a leszerelt kerekeket is.6 1.1. Kétlovas- négykerekű kocsi sírok Budaörs-Kamaraerdőn három sírból (124., 125. és 162. sír) került elő két ló csontváza, a hozzájuk tartozó négykerekű kocsival együtt. 124. sír (2. kép) A lovak a kb. DK-ÉNy-i tájolású sírban egymás mellett párhuzamosan, de egymással ellentétes irányban fekszenek. A sír nyugati végénél viszonylag nagy üres rész figyelhető meg. Először az 1. számú lovat (124/1.), majd a 2. számú lovat (124/2.), végül a kocsi alkatrészeket helyezték a sírba. Mindkét állat csontozatán, különösen a koponyákon lószerszámok okozta elszíneződések figyelhetők meg. 124/1. ló A ló a sír közepén kb. Ny-K tájolásban, a bal oldalán fekszik. Mellső lábai egyenesen kinyújtva, a jobb oldali a sírgödör emelkedő rézsüs falához támaszkodik. A hátsó lábai zsugorított helyzetben, szorosan összehajtva helyezkednek el. Az állat jobb hátsó lába a sír É-i falához állított kerékabroncsnak támaszkodik. Az állat fejét a mellkas jobb oldalára visszahajtották. A koponya a gerinccel 90 fokos szöget zár be, orra északi irányba néz. A koponya és az állkapcsok viszonylag épek. Az állkapocs hosszú, karcsú, az állkapocs teste alacsony. Az állkapcsi szöglet ívelt, keskeny. Az állkapcsi szöglet ventralis pontja (továbbiakban Gov)7 kifejezett. A koponya és állkapocs fogazata a fogváltás végén jár. Az állkapocsban a P4 és M3 már kinőtt, de a dp3 4 még a P3 4 tetején megtalálható. M3 nem ért be a rágósíkba. A koponyán a fogazat hasonló képet mutat. A koponya pofarésze (harapócs) széles, fogai nagyok, erőteljesek. A végtagcsontok arányosak.8 A humerusok és femurok proximalis epiphysise nincs elcsontosodva. Az állat kb. 3-3,5 éves, közepes testalkatú kanca (9). A 9 csontból számolt, öszszesített marmagassága9 139,3 cm (1. táblázat). A metacarpusok középkarcsúak, illetve félkarcsúak, karcsúsági indexük10 16,26 és 15,21. A metatarsusok karcsúak, 5 Mráv Zs., Kocsival. 58. 6 Uo. 7 Gonion ventrale. J. Ulrich Duerst: Vergleichende Untersuchungsmethoden an Skelett bei Säugern. In: Emil Abderhalden (Hrsg.): Handbuch der biologischen Arbeitsmethoden. Berlin-Wien 1930. 125-530. 8 A csontokat Angela von den Driesch: A guide to the measurement of animal bones from archaeological sites. Cambridge 1976. munkája alapján mértem. 9 V. О. Vitt: Losadi pazyrykskih kurganov. In: Sovjetische Archaeologie 16. H.n. 1952. 163-205. (továbbiakban Vitt V. O., Losadi) A teljes tanulmányban ezzel a módszerrel számoltam a marmagasságokat, az ismételt hivatkozást a további sírleírásoknál elhagytam. 10 A. A. Brauner: Brauner, A. A.: Losad kurgannih pogrebenij Tiraszpolszkago uezda, Hersonskoj gubernii. (Pferde in Kurgan-Gräberfelden des Tiraspolischen Gebites von Cherson-Gubernium). Equus Goschkewischi, mihi. Materiali к poznaniju domestnih zsivotnyh Rossii.I. Zapiriszki Imperatorszkago Obsesztva Szelszkago Hozjajsztva Juzsnoj Rossi. Tom. 86.Kniga i. Odessa 1916. (továbbiakban: Brauner A. A.,Losad kurgannih) A teljes tanulmányban ezzel a módszerrel számoltam a karcsúsági indexeket, az ismételt hivatkozást a további sírleírásoknál elhagytam. 10
