Estók János (szerk.): A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 2008-2010 (Budapest, 2010)
Molnár Erzsébet: Kéziratos térképek a Magyar Mezőgazdasági Múzeum Térképgyűjteményében
uradalomhoz tartozó erdők jövedelem-kimutatásait,19 valamint vetésforgók tervezett táblaképeit is láthatjuk.20 Az említett dokumentumok egy részét nyomon követhetjük a múzeum 1913. évi ismertetőjében,21 ahol ezek az anyagok a gazdaságtörténelmi osztály akkori kiállítási anyagát képezték. Az alcsúti uradalomhoz tartozó térképek közül értékes agrártörténeti adatokat őriznek Horváth János,22 földmérő térképei, amelyeket 1828,1830 és 1831-ben készített az uradalom területein, mint „Ország szerte elismert hiteles mérnök”. Térképei a később tárgyalt birtoktérképek közé sorolhatóak, de Alcsút kapcsán itt teszünk róluk említést. Látszólag az Institutum Geometricum elvégzése után az itt végzett felmérései a korai munkái közé tartozhattak.23 Horváth János 1831-ben térképet készített az alcsúti uradalomról és a hozzá tartozó birtokokról „Atsa és Alcsuth általános térképe a hozzá tartozó Mária völgy, Hatvan és Vérth Szent György birtokokkal” címmel.24 A mi gyűjteményünk ennek a térképnek a hiteles másolatát őrzi, amelyet 1841-ben Nagy István,25 szintén hiteles mérnök készített. A térkép részletesen ábrázolja az uradalomhoz tartozó birtokok határait, határbeosztásait, allodiális és úrbéres földjeit,26 legelőit, erdőterületeit, úthálózatát és a helységekben lévő épületek alaprajzait. A térkép kiválóan alkalmas az uradalomhoz tartozó korábbi részlettérképek helyi beazonosítására, amelyeket korábban a már említett Horváth János, vagy más ismeretlen földmérő készített. Ennek alapján tudjuk elhelyezni az 1830-ban ismeretlen földmérő által felmért, Atsához tartozó Ó-haraszti erdő27 és a Csapiári erdő térképeit.28 A két térkép nagyban hasonlít egymáshoz, megmutatkozik ez a kartus és a felszíni fás felület hasonló rajzolatában is, amiből arra következtehetünk, hogy a két térkép ugyanazon fölmérőtől származik.29 Ugyancsak ehhez az uradalomhoz kapcsolhatjuk Horváth Jánosnak az 1830-ban készült német nyelvű, Bánya-völgyről készült térképét,30 amely az épületek alaprajzait és környezetük parkosítását ábrázolja. Magyar nyelvű felirattal készült a hatvani majorsághoz 19 Leltári száma: VIII. 4561. „Az alcsúti uradalomban az 1839/40.ik évben kiültetett famagvak és csemeték kimutatása; Az alcsúti erdőkből az 1839-dik évben előállított szál, -szerszám- és tüzelőfa; Az alcsúti erdőrészek mellékhaszonvétele az 1839-dik évben.” 20 Leltári száma: VIII. 3362. Tabella Oeconomiae Cambialis Vérthensis. 21 A Magyar Királyi Mezőgazdasági Múzeum ismertetője. Budapest, 1913. 33-34. A Gazdaságtörténelmi Osztályon kívül térképeket állítottak még ki a Gazdasági Statisztika, az Agrogeológia, a Kertészet, a Szőlészet és borászat, a Tejgazdaság, a Meteorológiai, az Állategésségügyi, a Mezőgazdasági szakoktatás, a Folyószabályozás és talajjavítás, valamint az Erdészeti szakosztályokon. 22 Horváth János 1802-ben született Etyeken (Fejér m.). Oklevelét 1826. április 20-án kapta meg az Institutumban. 1833-ban mint okleveles mérnök Budáról pályázott a Tisza-felméréshez. In: Fodor Ferenc: Magyar vízimérnököknek a Tisza-völgyben a kiegyezés koráig végzett felmérései, vízi munkálatai és azok eredményei. Budapest, 1957. 53. (A továbbiakban: Fodor. 1957.) 23 Institutum Geometricum et Hydrotechnikum, Mérnöki Intézet, amelyet II. József 1872-ben alapított a budapesti egyetem bölcsészeti karán. Az Institutumból kerültek ki a legkiválóbb vízimérnökeink. 1782-1850-ig állt fenn és fennállása alatt 1275 mérnököt képezett ki. In: Fodor. 1957. 12-13. 24 Leltári száma: VIII. 3363. „Mappa Generalis Possessionum ATSA et ALCSUTH Praediorumque Vallis Mariannáé, Hatvan et Vérth Sz György.” Ekkor az uradalom még a székesfehérvári káptalanhoz tartotott és acsai uradalom néven volt ismert, csak 1836-tól nevezték alcsúti uradalomnak. (Lásd a 14. jegyzetet.) 25 Ebben az időben két Nagy István mérnök létezett. Az egyik a dunántúlon dolgozott, a másik a Tisza felmérésein. Mivel a térképmásolat a Tisza-mappáció irodájában készült, nagy valószinűséggel arról a Nagy Istvánról van szó, akit a Tisza mérnökének is neveztek. Oklevelét 1801-ben vette át az Institutumban. 26 Allódium: a feudális földesúrnak a jobbágytelkekkel ellentétben a saját kezelésében tartott földje, amelyre más középlatin kifejezések (terra dominicalis, curia propria) mellett a XIV. század elejétől terjedt el az allodium, allodiatura névcsoport. (Bán: I. 1989. 28.). Az allódiumokon fejlődtek ki a későbbi majorságok. 27 Leltári száma: VIII. 3364. Grundriss des Herrschaftlichen All-Haraszter Waldes zu Atsa 1830. 28 Leltári száma: VIII. 3371. Grundriss des Ertz Herzoglichen Lust Waldes Csapiár in Allcsuth 1830. 29 Kartus: gazdagon díszített keretező ornamentika, amelynek a közepén találjuk a címfeliratot. 30 Leltári száma: VIII. 3368. Grundriss des Ertz Herzoglichen Wirthchaft Hofes zu Bánya Völgy. и
