Estók János (szerk.): A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 2008-2010 (Budapest, 2010)

Molnár Erzsébet: Kéziratos térképek a Magyar Mezőgazdasági Múzeum Térképgyűjteményében

tartozó, Vérthi határban felmért táblák rajzolata, amelyet ugyanő készített, szintén 1830-ban.31

További agrártörténeti vonatkozású adatokat őriznek Horváth János 1828-ban és 1830-ban készített térképei. Mindkét térkép az acsai határt ábrázolja. Az 1830-ban készült térképen az urbariális területek, (az Urbariális III. Vető és az Urbariális II. Vető) kidolgozatlanok, míg a határ többi része kidolgozott.32

Horváth János legszebb kivitelű, a megyei méltóságok viaszpecsétjeivel is hitelesített térképe 1828-ban készült, amely az Ácsa határában a legelő megosztáskor cserélt urbariális réteknek és földeknek rajzolatát mutatja.33 Itt az Első Vető és Második Vető területeit kenderföldek és legelők választják el egymástól. A dűlőket megnevezve, a parcellákat számozással jelöli.

Ma már az egykori Gazdaságtörténelmi Osztály kiállítási darabjait csak kis részében tudjuk azonosítani, ezek főként a látképekre vonatkoznak, a térképlapok a leltári számokból következtetve nem egy időben kerülhettek be a múzeumba.

A Magyaróvárhoz tartozó kiállítási anyag hasonló kivitelezésben készült,34 mint az alcsúti. A rajzolatok és térképek egységes kivitelezésű karton keretbe foglaltak, így már látszatra is elkülönülnek a többi gyűjteményi anyagtól. Itt nem vagyunk olyan szerencsés helyzetben, mint Alcsútnál, nem rendelkezünk az uradalomhoz tartozó összesített térképpel, így azokat a címben megfogalmazottak, illetve kivitelezésük alapján gondolhatjuk összetartozónak. Magyaróvárnál dominálnak a színezett, feliratozott látképek, némely esetben gazdasági adatok feltüntetésével. Ilyen például „Magyar-Óvár” színezett tusrajza az uradalom épületeivel, kertjeivel és az uradalom állatállományának feltüntetésével az 1812-1813. években, illetve az 1832-1833. években.35 Az összehasonlító adatok az uradalomhoz tartozó ló, szarvasmarha és birkaállományt tüntetik fel. Hasonló rajzos, színezett, feliratozott, az uradalomhoz tartozó látképek még a következők: Az uradalmi igazgatóság épülete,36 A Féltoronyi kastély, 1820.,37 M.-Óvár, 1839. A királyi pár fogadtatása38 és a Lajta torkolata M. Ovárnál.39

A látképek mellett eredeti térképekkel, illetve azok másolataival is találkozunk a Magyaróvárhoz tartozó anyagban, ezek időben korábbra, a korai térképezés idő-31 Leltári száma: VIII. 4568. „Hatvani Majorsághoz Wérthi Határban osztott Táblák Rajzolattya."

32 Leltári száma: VIII. 3365/1-2. „Az Atsai határban három majorságra osztott urasági földek rajzolattya. Készíttetett 1830.ik Esztendőben Horváth János Ország szerte hitt. Földmérő által”.

33 Leltári száma: VIII. 3366. „Tekintetes Nemes Szék-Fehér Vármegyében hellyheztetett Atsai Hellység Határjában Legelő megosztáskor különös földesurasági kegyességből kiosztott földek ugynémelly ált. cserélt Urbariális földeknek, s réteknek rajzolattya. Készíttetett 1828. Esztendőben Horváth János Orsz. szerte Hites Földmérő által.”

34 Magyaróvár, főhercegi uradalom, Mária Terézia királynő 1766-ban adta hozományul leányának, Mária Krisztinának, aki ekkor ment nőül Albert Kázmér szász-tescheni herceghez, III. Ágost Frigyes szász-lengyel király fiához. Albert Kázmér herceg ekkor a magyar királyi helytartótanács elnöke volt. A herceg 1813-ban egyéb birtokai mellett Magyaróvár irányítását Witmann Antal ügyvédre bízta, aki ekkor Magyaróvárra költözött. Az ő tervei alapján jött létre 1818-ban a Magyar-Óvári Gazdasági Magán-tanintézet. A tanintézet igazgatását Witmann Antal uradalmi főigazgató látta el 1818-1832 között. 1874-re a hazai mezőgazdasági szakoktatás legmagasabb fokú intézetévé lépett elő, amely ekkor „Akadémia” címet kapott. Az Akadémia további történetét lásd: Borsa Károly: A Magyaróvári vár és a Mosonmagyaróvári Agrártudományi Főiskola rövid története Mosonmagyaróvár, 1973. (A továbbiakban: Borsa. 1973.); Pintér János: Witmann Antal (1770-1842). In: Magyar Agrártörténeti életrajzok R-ZS. Szerk.: Für Lajos és Pintér János. Budapest, 1989. 651-654. (A továbbiakban: Pintér. 1898.)

35 Leltári száma: VIII. 4544. Magyar-Óvár. Az uradalom állatállománya.

36 Leltári száma: VIII. 4547. Urad. igazgatóság.

37 Leltári száma: VIII. 4551. Féltoronyi kastély, 1820.

38 Leltári száma: VIII. 4546. M.-Óvár, 1839.

39 Leltári száma: VIII. 4548. A Lajta torkolata M. Óvárnál. Az utóbbi három rajzon a „Hrobenty Béla Budapest” aláírást láthatjuk. A képek hasonló kivitele miatt arra gondolhatunk, hogy a többi szignó nélküli rajz is az ő munkája lehet.

12