Estók János (szerk.): A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 2008-2010 (Budapest, 2010)
Vörös Éva: Erdélyi Mór fotográfiái a Magyar Mezőgazdasági Múzeum Eredeti Fényképek Gyűjteményében
tétele, mely alatt a tárgy leltároztatok (átkerült pl. a munkásügy vagy állattenyésztési osztályhoz), jegyzet. A későbbiekben az ún. szakleltárkönyvekben sajnos hiányosabbak voltak a bejegyzett nyilvántartási adatok, és sok esetben maga a szakleltárkönyv sincs meg. 1907-től a Mezőgazdasági Múzeum állandó székhelyéül újjáépített Vajdahunyadvár termeiben berendezett kiállítások tárgyai és dokumentumai ún. osztályokban voltak beleltározva. így szinte minden osztályban, ill. kiállításban szerepeltek fényképek.6 A második világháborút követő időszakban a kiállításokban, ill. a raktárakban el nem férő fényképanyagokból a múzeum akkori vezetése jelentősebb mennyiséget ajándékozott selejtezés címén egyetemeknek, szakiskoláknak, nevelőintézeteknek, valamint a földművelésügyi tárcához tartozó kutató- és más intézményeknek.7 A fényképgyűjtemény tényleges létrejötte 1964. december 1-jével indult, amikor az akkoriban VII. számot viselő Archív Fotók Gyűjteménye különvált a közös, ún. „Képi leltárkönyvével rendelkező minden képi anyagot (fényképek, festmények, grafikák stb.) magában foglaló gyűjteménytől. Ekkor jöttek létre az adattári gyűjtemények, benne szétválasztva a XII. számú Dia-, a VII./a. számú Negatívgyűjtemény (hozzá kapcsolódóan fényképes leírókartonok adattári segédlete), valamint az Archív Fotók Gyűjtemény. A sornak még nincsen vége: 2009 tavaszán gyűjteményi átrendezések következményeként összevonásra került a Negatív- és a Diagyűjtemény, továbbá új elnevezést kapott az egykori VII. számú Archív Fotók Gyűjteménye is - Eredeti Fényképek Gyűjteménye néven.8 Ebben a kívülálló számára rendkívül nehézkes, de a múzeum történetét jól ismerő érdeklődő számára is bonyolult nyilvántartási rendszerben igen összetett feladat bármilyen gyüjteménytörténeti kutatás. A Mezőgazdasági Múzeum Dokumentációs Gyűjteményében szerencsésen megőrzött, az előzőekben említett általános leltárkönyvek és az ügyiratkezeléssel kapcsolatos iktatókönyvek gyűjteménytörténeti vonatkozásokban is fontos primer forrásaink. A rövid áttekintés azért is szükséges, mert a választott téma feldolgozásához éppen ezek az írásos dokumentációk a legpontosabb forrásaink, hiszen a régi leltári naplók és szakleltárkönyvek segítségével reményeink szerint pótolható egyes összefüggő fénykép-együttesek adatainak kiegészítése. A közel 40 000 leltározott darabból álló fényképgyűjteményen belül az ilyen irányú gyűjteménytörténeti kutatás rendkívül fontos és megkerülhetetlen feladat. Jelen tanulmányunk éppen e tekintetben is hiánypótló kezdeményezés lehet. A TÉMÁHOZ KAPCSOLÓDÓ MÓDSZERTANI KÉRDÉSEK AZ EREDETI FÉNYKÉPEK GYŰJTEMÉNYBEN Erdélyi Mór császári és királyi udvari fényképész, a XX. század első két évtizedében szinte napi munkakapcsolatban állt a korabeli Magyar Királyi Mezőgazdasági Múzeummal. Szerencsére ennek írásos nyomai is a rendelkezésünkre állnak: egyrészt a közvetlen múzeumi megrendelések formájában, másrészt az intézményhez kötődő események kapcsán végzett „tudósítói” tevékenysége alapján. Ezt bizonyítják az általános leltárkönyvi bejegyzések, ill. a mai napig megőrzött gyűjteményi darabok. A következőkben megpróbáljuk nyomon követni a fotográfus tevékenységét a 6 Vörös Éva: Az Archív Fotók Gyűjteménye. In: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei, 2005-2007. 151-177. 7 Knézy J.: A századfordulón készült uradalmi fényképek. 307. 8 2009. április 16-án kelt 367/1/2009 iktatószámmal ellátott főigazgatói utasítás. 34
