Estók János (szerk.): A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 2008-2010 (Budapest, 2010)
Vörös Éva: Erdélyi Mór fotográfiái a Magyar Mezőgazdasági Múzeum Eredeti Fényképek Gyűjteményében
Magyar Királyi Mezőgazdasági Múzeummal kapcsolatban. Ennek eredményeként kirajzolódhat egy még árnyaltabb pályakép. Mielőtt a fotográfus és az intézmény kapcsolatát bemutatnánk, érdemes felvázolni mindazt, amelyet e tanulmány megírása előtt tudtunk Erdélyi Mór múzeumunkat érintő tevékenységéről az Eredeti Fényképek Gyűjteménye alapján. A fentebb ismertetett összetett múzeumi nyilvántartás igen kevés adattal bírt Erdélyi Mór fotográfusról és fényképeiről. Egyrészt a gyűjtemény teljes egésze nem rendelkezik a fényképeket készítő fotográfusok jegyzékével, tehát nincsen ún. szerzői katalógusa, mutatója. Másrészt a gyűjtemény egykori leltárkönyveiben jegyzett adatok között csak helyenként található utalás a fotográfus személyére. Továbbá, ugyancsak a régi helytelen leltározási gyakorlat következtében, egyetlen leltári szám ill. tételszám alatt több fénykép is beleltározásra került, ellentétben a mai nyilvántartási gyakorlattal.9 Ennek következtében csak a darabszámokra vonatkozóan vannak pontos ismereteink, egyedi meghatározások nincsenek. Tekintettel arra, hogy a leltári nyilvántartás sok esetben nem tartalmazta az egyes fényképek korszak-meghatározását sem, így még nehezebb feladat bármilyen tematikus kutatás is, amely például egy adott fotográfus fényképanyagát próbálja meg feltárni a gyűjtemény régi múzeumi törzsanyagában. Jóllehet mind a datálás, mind a fotográfus személyének pontos meghatározása sokban segíthet egy fénykép adatainak utólagos kiegészítésében, ezáltal forrásértékének felértékelődésében. Ezen adatok meghatározása gyakran a fénykép tartalmi vonatkozásában is döntő jelentőségű. Mindezen hiányosságok ellenére Erdélyi Mór fényképanyagára vonatkozóan történt alapkutatás, mely dr. Knézy Judit, a gyűjteményt kezelő muzeológus nevéhez kötődik. Néprajzi tematikájú vizsgálódása kapcsán Erdélyi Mór egy összefüggő fényképegyüttesét dolgozta fel. Kutatásainak eredményeiről több konferencián is beszámolt, illetve nyomtatásban a Ház és ember című periodikában,10 11 továbbá konferenciakötetekben is publikálta azokat.11 Ezek alapján megállapítható, hogy az általa megvizsgált Erdélyi Mór-fényképsorozat szorosan összefügg Darányi Ignác földművelésügyi miniszternek az 1901 és 1914 között megvalósított ún. „mezőgazdasági munkásházak” építési programjával. A 36 darabból álló, jórészt matt celloidin technikájú fényképegyüttest Erdélyi Mór a Nagy-Alföld községeiben és városaiban (többek között Békéscsaba, Hódmezővásárhely, Orosháza, Makó, Püspökladány, Szentes, Csorvás, Zenta) fotografálta. Knézy Judit kutatásának legfontosabb eredménye gyűjteménytörténeti vonatkozásban a fényképegyüttes pontos datálása, továbbá készítési technikájuk meghatározása. Az eredmények megalapozottságát a Múzeumi Dokumentációs Gyűjtemény Múzeumi Irattári anyagának gondos felkutatása és széles körű feldolgozása tette lehetővé. Érdekes Knézy Judit felfedezése is, hogy országos tekintetben „1914 előttről rendkívül ritka és kevés az eredeti paraszti lakásbelsőről készített fényképfelvétel”.12 Ugyancsak ő hívta fel figyelmünket arra, hogy a felvételeken szép számmal szerepelnek szegényebb falusi iparosok műhelyei, amelyek fotografálása akkoriban ritkaság volt. 9 A nemzeti kulturális örökség miniszterének 20/2002. (X.4.) NKÖM rendelete a muzeális intézmények nyilvántartási szabályzatáról a történeti forrásértékű fényképek esetében a darabonkénti nyilvántartásba vételt írja elő. 10 Knézy Judit: Az alföldi mezőgazdasági munkáslakások berendezése 1910-ben Erdélyi Mór felvételein. In: Ház és ember, 9.1994.175-194. 11 Knézy Judit: Erdélyi Mór és a mezőgazdasági munkásházak fényképsorozat. In: Fotó és néprajzi muzeológia. Tanulmányok. Tabula könyvek 6. Szerk.: Fejős Zoltán. Budapest, 2004. 83-103. (A továbbiakban Knézy J. 2004.) 12 Uo. 35
