Estók János szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 2005-2007 (Budapest, 2007)
KIÁLLÍTÁSTÖRTÉNET - Nagy Ágota: A növénytermesztési kiállítások története
1973 a főváros történetében különösen fontos esztendőnek számított, ekkor volt ugyanis Buda és Pest egyesítésének százesztendős évfordulója. A centenáriumi ünnepségsorozatból a Magyar Mezőgazdasági Múzeum sem maradt ki, s a 100 éves Budapest kertészete című kiállítással tisztelgett az évforduló előtt. 14 A kiállítás rendezésében hat munkatárs is közreműködött; Vlcskó Lajos, Fábián Gyula, Imre Gyula, N. Kiss István, Pál Istvánné és Preininger Adolfné. KIÁLLÍTÁSOK A MÚZEUM TELJES FELÚJÍTÁSA UTÁN Amint arról a múzeum történetét ismertető számos dokumentum beszámol, a mezőgazdasági kiállításoknak otthont adó Vajdahunyadvár a világháborúk és az 1956-os forradalom alatt súlyos sérüléseket szenvedett, s az újjáépítés hosszadalmas folyamat eredményeként 1985-ben fejeződött be véglegesen. Ekkor nyílt lehetőség arra, hogy a megsemmisült, illetve régóta hiányolt kiállítások megépüljenek. A növénytermesztési kiállítások közül az elsőre 1986-ban került sor legjelentősebb szántóföldi növényeink, a gabonafélék bemutatásával. A két ütemben megvalósuló kiállítás első része nyílt meg ekkor, mely A gabonatermesztés története Magyarországon az őskortól a XIX. század végéig címet viselte. Rendezői Nováki Gyula és Fülöp Éva voltak. A reneszánsz-barokk épületszárny jobb oldali emeleti folyosóján elhelyezkedő kiállítás teljesen zárt vitrines megoldásokkal, főként írott és fotóanyaggal, eredeti régészeti magleletekkel, modellekkel szemléltette a témát. A folytatásként 1988-ban megnyílt A gabonatermesztés története a XIX. század közepétől napjainkig című kiállítás a múzeum mai konferenciatermében kapott helyet, Pál Istvánné rendezésében. 15 Az impozáns méretű terem lehetővé tette az eredeti tárgyak kiállítását, és nagyméretű szemléltető eszközök bemutatását. Különösen kedvelt eleme volt a kiállításnak az a világtérkép, ami a Föld különböző pontjain szemléltette a búza aratásának időpontját, valamint a belépéskor azonnal szembeötlő szélmalom 1: 8 arányú modellje. A hagyományos kenyérsütés eszközeit enteriőr formájában lehetett látni. A lisztminőség- és minősítés ugyancsak bemutatásra került. A kiállítás részletesen foglalkozott a búza, árpa, rozs, zab, hajdina bemutatásával; külön a kukoricával. A gabonanemesítés történetét a kezdetektől az 1980-as évekig követte nyomon. A korszerű gabonafajták bemutatásán kívül méltó emléket állított a kiállítás a Baross László által nemesített Bánkúti búzának, mely 1932-ben a kanadai reginai búza-világkiállításon a világ legjobb búzájaként szerepelt, s Magyarországon az 1960-as évekig köztermesztésben volt. Az 1980-as években termesztett intenzív szovjet búzafajták, a Bezosztaja, Aurora, Kavkáz, az olasz Libellula, a hazai nemesítésű szegedi, martonvásári és fertődi búzafajták, az amerikai és hazai, martonvásári kukoricahibridek mind láthatók voltak a kiállításban. A gabonafélék legfontosabb gyomnövényeit préselt növények formájában, herbáriumi lapokon ismerhette meg a látogató. A növények gyűjtését és a herbárium összeállítását Jeanplong József, a Szent István Egyetem (akkor Agrártudományi Egyetem, Gödöllő) neves botanikaprofesszora végezte. 1987-ben nyílt meg ugyancsak ebben az épületszárnyban, a bal oldali folyosón és az abból nyíló körteremben a Magyarország mezőgazdasága a XX. században című 14 MMgMA IX. sz. n. A Magyar Mezőgazdasági Múzeum jelentése, 1973. 15 MMgMA IX. sz. n. A Magyar Mezőgazdasági Múzeum jelentése, 1988.