Estók János szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 2005-2007 (Budapest, 2007)

KIÁLLÍTÁSTÖRTÉNET - Nagy Ágota: A növénytermesztési kiállítások története

állandó kiállítás, melyet Pintér János, Fülöp Éva és Vitkay Kálmánné rendezett.

16 A kifejezetten agrártörténeti szemléletű kiállítás természetesen a hazai növénytermesztési vonatkozásokat is elemezte. Közel a rendszerváltáshoz ez a kiállítás lehetővé tette a történelmi távlatú láttatását a mezőgazdaság szocialista átszervezésének, de a tematikai egységek bontása még mindig a szocializmusban megszokott: „A századfordulótól a felszabadulásig", valamint „A felszabadulástól a mezőgazdaság szocialista átszervezésének befejezéséig (1945-1962)". A kiállítás nyomon követte a művelési ágak átalakulását, a szántóterület változásait, a szántóföldi növénytermesztés szerkezetét az egyes korokban. Kitért a szőlő-, gyümölcs- és zöldségtermesztésre, a paraszti kertkultúrákra is a vizsgált időszakon belül. Az 1988-as esztendő nagyon termékeny volt növénytermesztési kiállítások szempontjából, hiszen az addigra már évek óta tervezett kertészeti állandó kiállítás is elkészült. A kertészet története Magyarországon című kiállítás rendezői Preininger Adolfné, Csorna Zsigmond, Laposa József és Wohlné Nagy Ágota voltak. A kertészet négy ágát, a zöldség-, gyümölcs-, dísznövény- és gyógynövénytermesztést a 19. századig együtt, azt követően külön-külön tárgyalta a kiállítás, melynek helyszíne a reneszánsz-barokk épületszárny emeleti, baloldali impozáns, világos terme volt. A viszonylag tárgyszegény témát hangulatos enteriőrökkel tették látványossá a rendezők. így a terem két végében egy-egy épületrészlet, közepén piaci jelenet szerepelt. A bejárat mellett parasztház metszete fogadta a látogatót, melynek padlásán és „előkertjében" gyógynövények száradtak. A bejárattal szemben egy Hódmezővásárhelyről gyűjtött kisüzemi aszalóház szemléltette a tálcás gyümölcsszárítást, szilvával és almával. Az aszaló részeként a szilvalekvárfőző üst és katlan, a lekvárfőzés teljes eszközanyaga is megjelent. A középső, piacozó jelenet a kiskanizsai „sáska" kofát elevenítette meg szekérrel, gyümölcsökkel és zöldségekkel. A gyümölcs- és zöldségmulázsok a kiállítás értékes elemei voltak, hosszú éveken át készíttette azokat e célra a múzeum. A fajták beszerzésében az Országos Mezőgazdasági Minősítő Intézet működött közre, a tájfajtákat a Szabolcs-SzatmárBereg megyei ártéri gyümölcsösökből sikerült a kiállításhoz megszerezni. A rendszerváltás utáni első Országos Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kiállítás és Vásár jellegében is tükrözte az új agrárszemlélet kezdetét. Mindehhez történeti összefoglalót is terveztek a vásár szervezői. Az 1990-es évben a múzeum központi feladata volt az OMÉK területén egy nagyszabású vásártörténeti kiállítás megrendezése, ahol a növénytermesztési kiállítások története több vonatkozásban is megjelent.

17 A kiállítás teljes egészében a múzeum saját tárgyi anyagából készült, rendezésében szinte minden kolléga közreműködött. Ezek a tények indokolják, hogy a múzeum épületén kívül, a kőbányai vásárvárosban megrendezett kiállítás e tanulmányban mégis említésre kerüljön. 1990. augusztus 31-től szeptember 9-ig hatvanezer látogató kereste föl a Magyarország agrárfejlődése és a mezőgazdasági kiállítások című, 1300 m

2 alapterületen felépített történeti bemutatót. A kiállítási munkacsoport vezetője Pintér János, tagjai Csorna Zsigmond, Ernst József, Fülöp Éva, Gulyásné Vajkai Zsófia, Knézy Judit, Kotlár Károly, Laposa József, Preininger Adolfné, Réz Gyula, Szőllősy Gábor, Wohlné Nagy Ágota voltak. Az 1920-1930-as évek növénytermesztési, a legújabb nemesítési eredményeket bemutató kiállításait korhű stílusban, a mezőgazdasági kézi eszközöket (kapák, sarlók, villák) művészi MMgMA IX. sz. n. Magyarország mezőgazdasága a XX. században. Állandó kiállítás forgatókönyve, 1987. MMgMA IX. sz. n. A Magyar Mezőgazdasági Múzeum jelentése, 1990.