Estók János szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 2005-2007 (Budapest, 2007)

KIÁLLÍTÁSTÖRTÉNET - Nagy Ágota: A növénytermesztési kiállítások története

A növénytermesztési kiállítások története NAGY ÁGOTA A NÖVÉNYTERMESZTÉSI KIÁLLÍTÁSOK TÍPUSAI. KEZDETI KIÁLLÍTÁSOK A mezőgazdaság látványos megjelenítése a növénytermesztési kiállítások keretében mindig nehezebb feladat, mint akár az állattenyésztés, akár a mezőgazdasági gépesítés esetében. A növények időtálló bemutatása bonyolult: szárítva, préselve, különféle preparátumokban kiállítva már nem mutatósak, frissen pedig csak egyegy rövid bemutatóra alkalmasak. Ettől függetlenül a múzeum kiállításai között kezdettől fogva jelen voltak a növénytermesztési tárlatok, és az ehhez háttérként szolgáló gyűjtemények anyaga is folyamatosan gyarapodott a növénytermesztés eszközanyagával, valamint mag- és kalászmintákkal. Ezek a növénytermesztési kiállítások alapvetően négy csoportba sorolhatók: - adományozóktól kapott mag- és termésminták véletlenszerűen összeállt együttesei, ahol minden egyes darab bemutatásra kerül, s a hangsúly az adományozón van; - egy növény, vagy növénycsoport (például búza, paprika, ipari- és takarmánynövények) teljes bemutatása, történeti, termesztéstechnológiai szempontból; - fajtabemutatók; - növénytermesztéssel foglalkozó termelő üzemek jubileumi és egyéb kiállításai. A Magyar Mezőgazdasági Múzeum (kezdetben Gazdasági Múzeum) legelső tájékoztatófüzetének címlapján olvasható sorok tanúsága szerint a múzeum kezdettől fogva az agrártárcához tartozott. „A gazdasági múzeum a földmívelésügyi m. kir. Minister fenhatósága alatt áll, és a városligetben az 1896. évi ezredéves kiállítás volt történelmi csoportja összes épületeiben van elhelyezve. Megnyittatott 1897. szeptember hó 12-én."

1 Bizonyára e ténynek is köszönhető, hogy gazdasági egyesületek, gazdák, a földművelésügynek és a kertészetnek elkötelezett személyek adományaiból álltak össze az első kiállítások. A növénytermelési bemutatókat a múzeum emeleti folyosóin, „szobáiban", valamint az úgynevezett lovagteremben rendezték el. A kis katalógus tanúsága szerint a kiállítási egységeket római számokkal különböztették meg. A növénytermelés témakörében a XIV-XVII. számú termekben a leggyakoribb gazdasági magvak gyűjteményét, kalászgyűjteményeket, gyökérpreparátumokat, gyomnövények herbáriumait állították ki. A XVIII-XIX. számú szobák adtak otthont a kereskedelmi növényeknek, az itt következő elrendezésben: „A komlómivelésre vonatkozó modellek (Biedermann Rezső lovag ajándéka). - Kender és len, félig és egészen kikészítve. - Czirok, nád, sikárfű, paprika, olaj1 Előzetes tájékoztató a gazdasági múzeumban. 1897. 1., 20., 22.