Estók János szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 2005-2007 (Budapest, 2007)

MÚZEUMTÖRTÉNETI TANULMÁNYOK - Csók Márta: Száz esztendő a „köz" művelődéséért

keretében hozzánk érkezett több száz gyermeket, akiknek kisgyermekkori készség­es képességfejlesztő foglalkozásokat tartottunk. (Ebben az évben csak ennek a pályázatnak a keretében több mint 1300 óvodás, valamint alsó- és felső tagozatos gyermekkel foglalkoztunk.) Múzeumpedagógiai foglalkozásaink kezdtek beépülni az óvodák és iskolák pedagógiai munkájába. Ettől kezdve folyamatosan új utak kere­sése, új módszerek kipróbálása, meghonosítása és persze részben elvetése jellemzi a múzeumpedagógiai munkát. A rendszeres pályázatfigyelést nemcsak további lehetőségek felkutatása miatt tartottuk fontosnak, hanem anyagi források keresése is erre kényszerített bennünket. A gyors társadalmi mozgások egyik múzeumokat is érintő jeleként igen gyorsan differenciálódott a közoktatás, tehát a múzeumokban szakszerű fogadtatásra kezdtek számítani a legkülönfélébb pedagógiai törekvések képviselői. A múlt század utolsó éveit ebben a vonatkozásban meghatározza, hogy a közoktatás általános követelményeihez kapcsolódó, ismeretbővítő foglalkozásaink mellett a reformpedagógiai iskolák és a fogyatékkal élőket nevelő intézmények kívá­nalmainak is meg kellett (és kell) felelnünk. Ez vertikális és horizontális szélesedést jelent, hiszen pedagógiai kínálatunkat is ekkor kezdtük bővíteni (8-10 féle foglalko­zás különböző témákban, tematikákkal), ugyanakkor módszertanilag, ha úgy tet­szik tartalmi vonatkozásban is tágítottuk szolgáltatásunkat. (Nem elhanyagolható az a publikációs tevékenység sem, mely az e munkát végzők törekvéseit kíséri.) A közönségünk fontos részét képező diákok és pedagógusok érdeklődését, figyelmét elsősorban pályázati támogatással megvalósult pedagógiai projektek segítségével tartottuk fenn. (Dokumentációk őrzik ezek sikerét.) A legfontosabbak ezek közül: A „sötét középkor" mezőgazdasága című középiskolás program (támo­gató: Soros Alapítvány, 1999); Reneszánsz és barokk táncok a Vajdahunyadvárban (támogató: Közoktatásfejlesztési Közalapítvány, 2000); Szünidödö-játéksorozat éve­ken át tartó, nyári foglalkozásai (támogató: Atlétikai Centrum); Élmény központú anyanyelvi fejlesztés (támogató: Közoktatási Modernizációs Alapítvány, 2001); Az ember és a fa közös világa című akkreditált pedagógus-továbbképzés (2001). Az intézmény közművelőinek kiemelkedő teljesítményeként tartható számon egy speciális kollégium vezetése, erre az ELTE Neveléstudományi Tanszéke kért fel bennünket. A szakpárokat tekintve vegyes összetételű egyetemista csoportok képzési tervét (a 1998-2001. közötti időszakban) Darvas Lászlóné készítette el, és ő irányította a jelentkezők múzeumi tevékenységét. 24 Emellett múzeumunk közönségének újabb és újabb rétegeit sikerült „kiszol­gálnunk". Ekkor alakítottuk ki a „családi napok" rendszerét. (Csírája az 1989-es beszámolóban található.) Fogyatékkal élő gyermekek rendszeres múzeumi foglal­koztatását is ezekben az években kezdtük meg (speciális foglalkozások vakok, majd autisták részére), majd pályázati támogatással kiegészítve évről-évre egyre diffe­renciáltabban kidolgozott pedagógiai projektek formájában folytattuk. Cukorbeteg gyermekek részére egész hétvégén át tartó programot bonyolítottunk le, szintén pályázati támogatással. 2003-ban a Fogyatékkal Élők Éve programjaihoz kapcsolód­va foglalkozásokat tartottunk vakoknak, gyengén látóknak és Down-szindrómában szenvedőknek. 24 Darvasné Molnár Anna: Múzeumpedagógiai szakmai gyakorlat a Magyar Mezőgazdasági Múzeumban I., Csók Márta: Múzeumpedagógiai szakmai gyakorlat a Magyar Mezőgazdasági Múzeumban II., Kovács Judit: Múzeumpedagógiai szakmai gyakorlat a Magyar Mezőgazdasági Múzeumban III. A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei, 1998-2000.

Next

/
Thumbnails
Contents