Estók János szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 2005-2007 (Budapest, 2007)
MÚZEUMTÖRTÉNETI TANULMÁNYOK - Fülöp Éva Mária: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum gyűjteményeinek gyarapodása az elmúlt száz esztendőben
munkatervét. 84 A munkaterv vitája és a kialakult, egyeztetett álláspont nemcsak a múzeum tudományos munkáját tette gazdagabbá, de a gyűjtemények bővülését, illetve a tárgyi anyag mellett az adattári gyűjtemények szerepének erősödését és gyarapodását is eredményezte. A munkaterv szerint a múzeum a szaktárca „tudományos és kísérletügyi intézetei" közé számított. Fő feladata „a tömegek szemléltető eszközökkel való mezőgazdasági nevelése" volt. Bemutatta a „haladó tudományos felfogásnak" megfelelő módszereket és eljárásokat, de azt az utat is, melyet „mezőgazdaságunk az agro- és zootechnika korszerű színvonaláig megtett." 85 Ez utóbbi értelmében, agrártörténeti osztályt kívánt kiépíteni a múzeum. A hasonló tevékenységet folytató tudományos intézetekkel történt előzetes egyeztetés alapján úgy tűnt, hogy a kutatandó terület a termelőerők és az agrotechnika vizsgálata, időben a majorsági termelés kibontakozásától az 1848 utáni paraszti gazdálkodásig, továbbá a 19/20. századok fordulójától 1945-ig terjedő korszak. 86 Maga a munkaterv két részre tagolódott: I. Forrásfeltárás és -kutatás; II. Feldolgozó munka. A forrásfeltárás és -kutatás öt területre irányult. Forrásfeltárásra azért is szükség volt, hogy megfelelő áttekintést kapjanak a múzeum szakemberei és a kutatók a hazai agrártörténet forrásanyagáról. Ezért a múzeum elhatározta, hogy „agrártörténeti archívumot létesít". 87 Az archívum egyrészt számba venné a mezőgazdasági munkaeszközöket: „A hazai múzeumi és más - régészeti, néprajzi - gyűjteményekben s egyebütt található mezőgazdasági munkaeszközökre vonatkozó lényeges adatok nyilvántartása megfelelő lapokon, fénykép illetőleg rajz kíséretében. Ilyen áttekintés a speciálisan mezőgazdasági jellegű tárgyi anyagról, sajátos tematikával s országos méretben nem áll rendelkezésre. Létrehozását magának a múzeumnak a gyűjtőtevékenysége is kívánatossá teszi, hiszen olyan tárgyanyagról van szó, amelylyel más múzeumok állománya lényegesen már nem gyarapodik..." 88 A szaktárca is támogatja ezt a felmérést, hiszen így a Mezőgazdasági Múzeum, mint országos múzeum elláthatná a mezőgazdasági gyűjtemények vonatkozásában a helyi múzeumok szakmai irányítását. A felmérés a régészeti eszközöktől az újkoriakig terjed. Ehhez az adatbázishoz csatlakozna az újabb kori ábrázolások ikonográfiái anyaga (kép, metszet, rajz, fénykép stb.), a mezőgazdasági termelőeszközökről és eljárásokról. Az Agrártörténeti Archívum kiépítése 15 vidéki és budapesti múzeum gyűjteményére kiterjedően történne. Az első két terület munkája felelősének Balassa Ivánt jelölték ki. 89 A következő, harmadiknak megfogalmazott feladat a sorban a térképek körének felmérése lenne, közösen a Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézettel. Ezt követné a levéltári források feltárása az MTA Történettudományi Intézete és a KSH együttműködésével. Ez utóbbi feltárás főként a Magyar Országos Levéltár kamarai 84 Jegyzőkönyv a Magyar Tudományos Akadémia Agrártörténeti Bizottsága 1963. évi február hó 21-én tartott üléséről. (A múzeumi munkaterv iktatószáma: 64/1963.) MMgMA IX. 203. A múzeumot Matolcsi János főigazgató, Barbarits Lajos főigazgató-helyettes és Wellmann Imre osztályvezető képviselték. A bizottság elnöke Lázár Vilmos, titkára Hoffmann Tamás volt. Tagjai közül hozzászólt a vitatott kérdéshez Balassa Iván (a Művelődési Minisztérium Múzeumi Főosztályának akkori vezetője), Szabad György, Mócsy András stb. 85 Uo. 3-4. 86 Uo. 5. 87 Uo. 6. 88 Uo. 8 ' Uo. 60.
