Estók János szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 2005-2007 (Budapest, 2007)

MÚZEUMTÖRTÉNETI TANULMÁNYOK - Fülöp Éva Mária: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum gyűjteményeinek gyarapodása az elmúlt száz esztendőben

archívuma Urbaria et Conscriptiones állagát érintené. A munka felelőse Wellmann Imre.

90 Az Agrártörténeti Bizottság javasolta e pont kiterjesztését az országos öszszeírásokra. Az 5. programpont a könyvtári források összegyűjtésére vonatkozott, így a múzeum által gondozott agrártörténeti bibliográfia 1963-tól a nemzetközi irodalomra is kiterjedne. A munkaterv második pontjában, a tudományos feldolgozás terén három készülő kötetet vettek számba: Wellmann Imre - földműves-rendszerek, Balassa Iván - eke, és Barbarits Lajos - mezőgazdasági gépesítés.

91 Az ismeretterjesztő célú feldolgozás terveinél körvonalazódott az 1980-as években megvalósult Agrártörténeti életrajzok köteteinek tematikája.

92 Az Agrártörténeti Bizottság tagjainak hozzászólásai között Szabad György történész az eddigi - gyűjteménytárakként készült - mutatók mellett egy „generális" felállítását is javasolta, földrajzi és tárgyi bontásban. Wellmann Imre válaszában szólt „egy már kidolgozott tárgyi rendszerről".

93 Mócsy András régész arra hívta fel a figyelmet, hogy a múzeumok anyaga a törökkor végéig igen jelentős számú régészeti anyaggal gyarapszik, ez lehet mezőgazdasági vonatkozású is. Kívánatos tehát az együttműködés a régészet és az agrártörténet között.

94 Az 1963. augusztus 31-én kelt, Matolcsi János főigazgató által megerősített határozat szerint A magyar nép anyagi kultúrájának rendszerezése lett ennek az öt egységből álló témacsoportnak a neve, ennek keretében folytak a kutatások.

95 Ami az írásos források gyűjtésének előzményeit illeti, azok történetét így foglalta össze Pintér János, aki a dokumentációs gyűjteményeket őrző Adattár, illetve annak szervezeti kerete, az Agrártörténeti Főosztály vezetője volt: „A több mint nyolc évtizedes múltra visszatekintő Magyar Mezőgazdasági Múzeumban a felszabadulás előtti időszakban az írásos és dokumentációs anyagok, fényképek rendszeres gyűjtéséről, feldolgozásáról nem beszélhetünk. Az ilyen jellegű anyagoknak külön gyűjteménytáruk nem volt, mert csak a kiállításokban szerepeltek néhány kivételtől (fényképalbumok) eltekintve, melyeket az akkori könyvtárban helyeztek el."

96 A dokumentációs anyag tervszerű gyűjtése csak 1959-ben kezdődött, s az Adattár alapjai a 60-as évek elején alakultak ki. A múzeum Adattára IX. Mezőgazdasági Múzeum Dokumentációs Gyűjteménye őriz egy keltezetlen iratot „A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Adattárának felállításával kapcsolatos néhány elvi kérdés" címmel.

97 A valószínűsíthetően az 1960-as években keletkezett összefoglalás pontosabb meghatározás nélkül az Adattárba tartozónak sorolja a múzeum „tárgyi gyűjteményekhez nem tartozó anyagát". Megállapítja azt is, hogy ez a gyűjteménycsoport nem lezárt, újabbak kialakítására is van lehetőség. A tárolásnál, korjellemző módon, a Honvédelmi Minisztérium rendeletének megfelelően, különleges kezelést kívánt a térképtár. A gyűjtemény egyes részei közül csak a fénykép-, illetve filmgyűjteményt kívánták tűzbiztos szekrényekben elhelyezni. A nyilvántartási elképzelések közt néhány gyűjteménynél (iratgyűj90 Uo. 69. 91 Uo. 9. 92 Uo. 11. 93 Uo. 51-54. 94 Uo. 39-43. 95 Uo. 60. ^"Pintér János: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Agrártörténeti Osztálya a tudományos kutatás és ismeretterjesztés szolgálatában. In: Agrármuzeológiai Füzetek II. Szerk. Balassa Iván. Bp. 1981. 33-44. 33-34. 97 MMgMA IX. 353.